Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Az aquincumi helytartói palota falfestészete 103-148

33. kép. Kazettamintás falrészlet a-17. sz. folyosóból (3. periódus) felületét Aquincumban egy Vihar utcai épület falára festve találtuk.

105 Utóbbi a virunumi thermák egyik helyiségének falán is előfordul. H. Kenner ezt a falrészt tévesen már az V. századra datálta.

106 A két szállal futtatott, virágdíszes maeanderszalag balácai falfestményen is előfordul.

107 Aquincumban eddig csak stukkópárkányról ismerjük ezt a maeandermotívumot.

108 A helytartói palotában egyébként az egyik mozaikpadlót is maeandermotívum díszíti,

109 ennek perspektivikus megoldása azonban semmiképpen sem hozható összefüggésbe a 46. sz. helyiség fríz díszével. A 46. sz. helyiség D-i falának lábazata ritmikusan táblás beosztású (19. kép). A középmező növényi díszu táblái márványozással borított táblákkal váltakoznak. A mennyezet kazettái, illetve hálómintája színben hangolódik össze a lábazattal és középmezővel. Az egész fal díszítésre ugyanis a sötét kevert színek jellemzőek. Fekete, sötétkék, vörösbarna, szürke és barnászöld mellett sárga és világoskék csak másodsorban jöhet számításba. Különösen homályos és komor lehetett a helyiség díszítése, ha azt vesszük, hogy a feltűnően magas terem csak felülről kaphatott némi világítást, hiszen keletről és nyugatról helyiségek közé ékelődik, északról egy világítás nélküli kis átjáró szoba nyílik belőle, ahol ajtónyílásnak nyoma sincs, dél felé egy fedett folyosó húzódik, s így innen sem kaphatott sok fényt a terem (vö. : a palota alaprajza és a 37. kép). Ebben az időben, amikor a 46. sz. termet először kifestik, a K-i traktusban már kisebb javítgatásokat végeznek a fent leírt módon a korábbi falfestésen. Ekkor kerülhetett pl. a 7. sz. helyiség keleti falának legfelső sávjára egy oda nem illő téglalap alakú tábla virágos mintája, aminek párját a 46. sz. teremből ismerjük. 4. PERIÓDUS A palota utolsó lefesteséről maradt a legtöbb nyom a különböző helyiségekben. A déli szárnyban minden egyes helyiségben az utolsó festéskorszak dekorációja maradt meg, az ehhez csatlakozó 26. sz. folyosóban egyes szakaszokban későbbi javítgatás során került a falakra ez a késői festés. A belső nagyudvar fedett körül járóját a hosszú folyosóktól eltérően csak ebben a késői szakaszban festették le, itt kétféle festésrétegnek nyomait nem találtuk. Az északi szárnyon a 125