Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Az aquincumi helytartói palota falfestészete 103-148

1. kép. Gyöngy sormintás fríz a 3. sz. helyiségből (2. periódus) ugyanígy minden lényeges átépítést, renoválást a falak újrafestése követett. Amikor a falfestészeti maradványok több ezer töredékből összetevődő halmazát korszakokra bontottuk, az építészeti megfigyelések messzemenően hozzásegítettek az abszolút korhatározáshoz. A palota hatalmas épülettömbje szakaszokban készült el. Elfalazások, hozzátoidások, padlószintemelések ezt világosan bizonyítják. Szilágyi J. a szintmagasságok egybevetésével is dokumentálta az épületszárnyak lépcsőzetes kiépítését,

9 amint ez a mellékelt ásatási metszetekből kitűnik. A falfestészeti korszakok szétválasztásánál éppen ezért csak utalunk az eredményeire anélkül, hogy ismétlésekbe bocsátkoznánk. A falfestészet feldolgozása során az abszolút kronológia szempontjából felhasználtuk az épületben előkerült kerámia és egyéb apróleletek datáló értékét is. Ennek illusztrálására néhány jellemző példát említünk : A 23. sz. helyiségben a feltárás időpontjában még eredeti helyén álló festésréteg csak egy rétegű volt, a falon semmiféle javítgatásnak, újrafestésnek nyomát nem figyelhettük meg. A folyosó a palota legkorábbi szintjére volt alapozva,

10 a festékréteg alatt olyan faltéglákat találtunk, amelyek bélyege a II. század elején Aquincumba vezényelt és a palota építésénél részt vevő délpannóniai katonai alakulatoktól származik.

11 Ezzel szemben a 19, 22. sz. helyiségekben aterrazzo padló alatt a II. század elejéről származó apróleletek voltak abban az elplanírozott rétegben, amelyikre a helyiséget alapozták.

12 Ezek szerint a szobák falán még eredeti helyén talált faldíszítés, vagy a padlón felhalmozott töredékes freskók semmiképpen sem származhatnak a Hadrianuskori festés idejéből. Minthogy a 19, 22. sz. helyiségek faldíszével azonos minták a palota keleti traktusában majdnem minden helyiségben előfordulnak, azok sem készülhettek a II. század közepénél korábban. Továbbá a 46. sz. helyiségben a déli fal festése alatt a III. század elejére tehető téglabélyegek COH VII BRANT jelzése azt bizonyítja, hogy fölötte a falfestés sem készülhetett korábban. Minthogy a szóban forgó falfestés a terem K-i elfalazása alá is behúzódott, az elfalazásra festett, eredeti helyén talált dekoráció már a III. század közepére vagy ennél későbbi időpontra utal. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert az említett minta a palota több helyiségében (pl. 47—48, 27, 29, 36. sz. sfb.) ismétlődik, s így ezek korát is meghatározza, illetve további korhatározásokhoz segített hozzá. Az abszolút korhatározás lehetőségeit a helytartói palota falfestészetének feldolgozása során amennyire csak lehetett, kiaknáztuk, két igen fontos határkövet véve ehhez alapul: a palota építésének dátumát, vagyis Hadrianus pannóniai helytartóságának idejét, s a palota pusztulásának, illetve felhagyásának időpontját a III. század végén. Másodsorban vettük igénybe a 104