Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Tábori kenyérsütő kemence Aquincumból 153-168

bizonyítja.

11 A helytartó-palotai kemencék szerkezete eltér a Laktanya utcaitól. Keresztmetszetük téglalap, fedésük és sütőlapjuk terrazzós anyagból készült. Oldalfalaik habarcskötésű kőfalak. 1932—34-ben Nagy Lajos a budakalászi őrtorony kutatása kapcsán

12 feltárt egy kemencét, amely pontos mása az aquincuminak, csak kisebb méretben (8. kép).

13 Ugyancsak téglákból rakott sütőlapját mintha tovább használták volna, mint az aquincumit, mert erősebben feltöredezett. Vályogfal helyett itt azonban nagy kövekkel övezték a kemencét éppenúgy, mint Saalburgban

14 vagy Numantiaban.

15 Carnuntumban is napfényre került a katonaváros kenyérszükségletét biztosító sütőkemencékből 6 db.

16 Ezek jóval nagyobb méretűek, mint az aquincumiak. A carnuntumi kemencék összeépültek, közbeiktatott válaszfalakkal. A Pompejiben feltárt pékség kemencéje alaprajzában

17 feltűnő hasonlatosságot mutat a Laktanya utcaival. A búbos boltozást itt négyzetalakban rakott téglafal vette még körül. Az aquincumi kemence használati idejének megállapításához segítséget nyújtanak az előkerült leletek. A feltárás sorrendjében második sütőlap (6. kép 5 és 3. kép) 40 cm-es feltöltött rétegében sima, grafitos és besimított hálósdíszítésű kora császárkori kelta kerámiatöredékek,

18 az i. u. 120-ig működő, Kiscelliutca. 77 — 79. sz. alatti fazekasműhely narancs színű mázas és benyomott mintás töredékei,

19 valamint »Resatus« és körének pannóniai szürke táldarabjai feküdtek.

20 A kőfalas táborváros legkorábbi rétegéből ismert

21 félhold alakú keretbe foglalt »LEG II AD« bélyegű téglatöredék egészítette ki az együttest. A felsorolt anyag egyöntetűen az. i. u. II. század első két évtizedét jelöli meg a kemence elkészülésének idejéül. A felső sütőlapon (6. kép 1 — 2) több durva, szürke színű házikerámia-töredék között az Antöninus-korban virágzó

22 rheinzaberni terra sigillaták darabjai láttak napvilágot. Az egyetlen falazó tegulán tabula ansatas keretben »LEG IUI F« bélyeg olvasható.

23 Alegio második Aquincumban tartózkodási ideje megegyezik a sigillaták által nyújtott korhatározással. Ez a leletanyag arról tanúskodik, hogy a korábbi kemencét 30—40 év múlva átépítették.

24 Oka lehetett, hogy elromlottak a sütőlap téglái, vagy esetleg kisebb méretre volt szükség. A kemencék sora közel fekszik az erődített kőfalas tábor i. u. II. század elején készült, gazdagon díszített stukkós épületéhez.

25 A korai kemence anyaga időben megegyezik az előbbi épület leleteivel. Oldalfalának vályogtéglás falazásához hasonló technika az intercisai palánktábor területéről ismeretes.

26 A tábori sütőkemence-sor a korai kőtáborhoz tartozhatott, ilyen formájában első emléke az Aquincumban működő pékiparnak. LELETEK

27 I. Az alsó sütőlap (6. kép 5) feletti rétegből : 1. Hombár oldaltöredéke. Világosszürke színű, finoman iszapolt, sima felülettel. Mérete : 8x6 cm. Lelt. sz. 55.09.219. 2. Urna válltöredéke. Sötétszürke színű, durván iszapolt, grafitos anyag. A peremalakú sima csíkban bemélyített ívelt díszítés alatt sűrű hornyolás.

28 Méret : 9 X 4 cm. Lelt. sz.: 55.09.123. 3. Urna oldaltöredéke (9. kép 6). Sötétszürke színű, grafitos, fekete felülettel. Besimított hálós díszítés borítja.

29 Méret : 8 X 3,5 cm. Lelt. sz.: 55.09.314. Urna oldaltöredéke (9. kép 14). Sötétszürke színű, durván iszapolt, külső felületén ferde hálós, fésűs díszítéssel. Méret : 8,5 x 5 cm. Lelt. sz.: 55.09.37.

30 5. Urna oldaltöredéke. Vastagfalú, durván iszapolt, függőleges és vízszintes fésűs díszítéssel. Sötétszürke, csillámos anyag.

31 Méret : 11 X 5,5 cm. Lelt. sz.: 55.09.212. 6. Urna oldaltöredéke (9. kép 9 és 10. kép 13). Vízszintes, szélén hullámosan megcsavart perem. Sötétszürke színű, durván iszapolt. Kívül a perem alatt ferde, ritka, körömbenyomásos díszítés.

32 Méret : 14 X 4,5 cm, peremsz.: 2,5 cm. Lelt. sz.: 55.09.22. 7. Tál töredéke. Erősen behúzott, gömbölyű perem. 158