Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - G. Magyar Mária: A budai vár fegyverleletei 247-260

i. Kral Serainün ícinde Gebe Hane. L'armeria ch'e nel casteílo o paíazzo de'Re d'Ungaria, dove nella presa di Buda v'era garn quantita di riche lorichë, tempestate di gioie, con oro et argento, lanze, schioppi, cirassi et altre rieche armi, secundo Fuso dei Turchi, non e arsa, ma fu trovata ancor tutta piene. 2. Kral Serainün Tassirasinde Buiuk gebehane Safi Barut. L'arsena le grande per polvere del casteílo, profondo di 45 grandini ; andato in aria. Orusz Aglia Capusinde Jer icinde Gebe-Hane Barut. Nella porta della d'orusz Aglia v'era un'arsenale di polvere e di palle, di fuori sotto terra, che nell'assedio tutto fu levato, e portato dentro nella citta ; resta intiero.«

71 Marsigli felvételei még többet is leírnak : »Si contavano 460 canoni tra piccoli e grandi... Vi sono due fabriche grandi di polvere, dette Barut hane, presso il Danubio dove si face va la polvere.«

72 A leírásokon kívül még az okleveles adatokból is használhatunk néhányat, sajnos igen keveset. Még a középkorra vonatkozik egy adat : A Budai Jogkönyv tartalomjegyzéke szerint egy külön fejezet szól a város tűzifegyvereinek és más eszközeinek őrzéséről.

73 A török hódoltság előtti időkből vár-inventárium nem igen maradt ránk. Valószínű, hogy Budán is készítettek ilyent, de elpusztult. A török fennhatóság idejéből is kevés a Budára vonatkozó anyag. Az első jegyzék a budai várban a császári fegyvertárban elhelyezett tárgyakat veszi számba 973. évi Dzsemázi ül Evvel hó 23-án (1565. dec. 15.). A másik jegyzéket is ekkor készítették. Ez kiegészítése az elsőnek : a budai és pesti ágyúk defteré. Ez a jegyzék nem ad semmi támpontot arra, hogy az említett ágyúk a raktárban vagy a falakon voltak-e elhelyezve. Az ágyúk száma meglehetősen kevés, a jegyzék semmi esetre sem lehet teljes. Még akkor is gondolni kell erre, ha számításba vesszük, hogy — mint erről már volt szó — ez aránylag békés időkből való. Meg kell jegyezni, hogy a régészeti anyag, a fegyverleletek között is elég ritka a török eredetű. Az 1686. évi felkészültség komoly méretű volt. Az ostrom után készült egy részletes jegyzék, amelynek német szövegét Angeli

74 és Zieglauer

75 közli. E szövegtől a Rómer által közölt magyar szöveg eltér.

76 Valószínű, hogy a német szöveg a pontos. A jegyzék 213 ágyút, tarackot és mozsarat sorol fel, azokon kívül, amelyek már az ostrom folyamán zsákmányként az ostromlók kezébe kerültek, vagy pedig nem a falakon, hanem a raktárakban voltak. Nagy részük nem török eredetű, hanem zsákmányként került a törökökhöz. A védők felszerelése mögött természetesen nem maradt el az ostromlók fegyverzete sem. * Befejezésként meg kell említeni, hogy Buda vára történetében a környékbeli várak és erődök igen nagy szerepet játszottak : elsősorban Pest, a gellérthegyi erőd, az Óbuda alatt elhelyezkedő lőpormalom, valamint Visegrád, Vác, Esztergom, Tata és Fehérvár vára. Mint a történeti események mutatják, mind a védők, mind az ostromlók mindent elkövettek ezeknek megszerzésére. * Láttuk, hogy a budai vár fegyverfelszerelésének kiértékelésénél egyformán jelentős szerepet játszott a régészeti és az írásos anyag. Megfigyelhető, hogy a vár fennállásának legkorábbi idejéből fegyverleletünk igen kevés van. Itt siettek segítségül az okleveles adatok ; a Budai Jogkönyv, az általa leírt gazdag fegyvermester-réteggel. Nyilvánvaló, hogy itt a felszerelés tárgyemlékeinek pusztulásával kell számolnunk, de úgy hiszem nem ez az egyedüli magyarázat. Buda királyi székhely, mint központ, hadfelszerelési szempontból is fontos szerepet játszik. A királyi udvar fegyvermestereit küldik a veszélyeztetett helyekre segítségül, vagy legalábbis innen szállítják az általuk készített felszerelést. Hadászati szempontból valószínűleg nem volt ennyire jelentős a vár. Ez magyarázza a felszerelés igen 257 17 Budapest régiségei