Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zakariás G. Sándor: Adatok a budavári kutak történetéhez 299-324

Der mit No 2 gezeichnete wierd Beygeschaffet ebenfals ohnee staffel vor 593 Ft 20 k Der mit No 3 gezeichnete wierd Beygeschaffet vor 697 Ft Ofen dem 19-ten 7-bris 1776. Frantz Endl steinmetzmeister« Ez a költségvetés a melléje tett két kúttervvel együtt

35 későbbi iratok közé elkeveredve lappangott. A költségvetés számozására utaló No 1 jelzéssel a terv bal felső sarkában ellátott kúttervet jobb alsó sarkán Jäger írta alá. Jäger János Henrik, az óbudai Zichy-kastély egyik építője — mint azt Schoen Arnold kutatásaiból tudjuk — 1739-től 1783-ig dolgozott Budán, mégpedig több ízben közösen Endl Ferenccel.

36 Jäger kútterve (1. kép) egy négyzetalakú, két oldalán körszeletívvel kidomborodó középmedencéből és egyenes oldalain csatlakozó két félkörív alakú alacsonyabb kis medencéből állott. Közepén barokkos talpazaton Szent Ignác szobra, mellette két angyalka volt elhelyezve. A középmedence egyenes oldalain, a két kifolyó felett két delfint tartó kis gyermek állt. A gazdag tagozású, mély árnyékú profilokkal díszített medence költségelőirányzata 955 Ft 3 k volt. Ebbe az olcsó árban semmiesetre sem lehetett belefoglalva a szobordísz. Feltehető tehát, hogy a szobrokat Jäger a lebontott régi kútról vette volna át. Ebben az esetben Hörger eredetileg a kútra faragott szobrainak ábrázolását kapjuk ezen a terven. A költségvetésben szereplő No 2 és No 3 terv nincs az iratok mellett, s így szerzőikről semmit sem tudhatunk. Nem lehetetlen, sőt képességei és ismert munkái alapján ez valószínű is, hogy a költségvetést benyújtó Endl Ferenc maga tervezte ezeket, vagy legalább az egyiket. Ugyanígy hiányzanak a tervek a közölt költségvetés mellett fekvő másik két költségvetés mellől is, amelyet Hupf József és Mayer János Mihály pesti kőfaragómesterek nyújtottak be. De még egy terv fekszik ugyanebben a csomóban, minden számjelzés és aláírás nélkül (2. kép). Ez egy egyszerű, nyolcszögű, egy lépcsőfokon álló nagyobb medencét ábrázol, amelynek sarkait lapos, a párkányba és a lábazatba is átmenő falpillórek díszítik. Az egyes falmezők tábláin egyszerű, csak a sarkain homorúan kikerekített, mélyített tükör-dísz volt. A medence közepén négyszögű talpazaton kompozita fejezetű rövid oszlop állt, amelynek oldalain emberfej-maszkok a vízköpők. Első pillantásra fel lehet ismerni, hogy ez a terv azonos azzal a kúttal, amelyet Schwindt Károly metszetéről

37 (3. kép) és Weissenberg kőrajzáról

38 fedetten és leegyszerűsítve ábrázolva ismerünk, és amely több, mint száz évig a régi budai városháza mellett, a Tárnok utcának a Szentháromság téri betorkolásában állott. Félreismerhetetlenül ez a 2. sz. képen közölt terv szerint készült kút van azon a fényképen is — sajnos csak kis része látható —, amelyet a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztálya (lt. sz. 3272) őriz. Különösen a táblák díszítésének és a falpilléreknek teljes azonossága a tervvel a döntő bizonyíték erre (5. kép). Ugyanezen a képen jól látszik a vízvezetéki cső külön lefedése az utca kövezetében. A tervező mester személye a budai tanácsülési jegyzőkönyvek és számadások adataiból derült ki. 1777. szeptember 1-i ülésen Popin Ferenc Uiberreiternek (lovasfutár) kiutaltak 13 Ft 15 k-t »Zumahlen Carl Adami Steinmetz Meister von Schitta zu dem Ende nacher Ofen abgehollet worden ist, auf dass mann mit Ihnen wegen der von Marmor herzustellenden Behältniss, in welche das Königs-Brun Wasser eingeleitet wird, dass nöthige verabreden könne da die zur des Adami abhollung aufgegangene Spesen mit 13 Ft 15 kr zu zahlen«.

39 És 1777. november 17-én már ki is fizették Adaminak a kútért járó első részletet : »Wurde dem Schittauer Steinmetz Maister Karl Adami wegen zu deren neu herzustellenden Wasser-Leithung für 1300 ft pro Parte dieser Stadt von Marmor zu verfertigen auf sich genomener Wasser-Behaltniss ein abschlag des erstgesagt versprochenen quanti der drite Theil abgerechnet mit 433 ft 20 xr.«

40 A vízvezetékre vonatkozó eddig előadottakból kitűnik, hogy a Király-kút vizét ekkor vezették be a várba, valamint az is, hogy más kút a lakónegyedben nem volt. Tehát Adami Károly comoi születésű süttői kőfaragó nemcsak a később ráhelyezett Paliasz Athéné-szobornak (lásd alább), hanem magának a kútnak is a mestere volt. Ez az egyszerű, nyolcszögú kávájú kútforma az antik világtól a középkoron át a mai időkig használatos, és az oszmán művészetben épp úgy, mint az európaiban déltől egészen északig ismert. 1778. július 11-én a második 433 Ft 20 k-t, augusztus 10-én pedig az utolsó rész304