Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Gerevich László: Buda szerepe a magyarországi gótikus építészetben és az európai stílusáramlatokban 45-72

eleme arra mutat, hogy a prágai Parler-műhely befolyásolta. Ez a hatás viszont inkább közvetve, Budán keresztül kerülhetett Kassára, amit nem annyira az építészeti részletek elemzése, mint inkább a szobrászati kapcsolatok alapján állíthatunk. Szokatlan a magyarországi emlékek között a kassai templom kereszthajója, annak helye és elrendezése a prágai dóm kereszthajójával egyezik. Lehet, hogy a kolozsvári templom munkálatait még a kassai dóm felépítése előtt elkezdték, de az építés annyira elhúzódott, hogy nem egy részletén a kassai elemek hatása jelentkezik, így az északi oldal ablakain és a kapukon, amelyek a kassai déli, előcsarnokos kaput juttatják eszünkbe. Jellegzetes, egészen egyéni megoldású a kassai dóm északi kapuja is, amelynek fődíszei nem a kapu rézsűjébe elhelyezett életnagyságon aluli szobrok lehettek, hanem a timpanont keretelő, lépcsőzetesen csatlakozó téglányformájú domborművek. Valószínűleg itt is jellegzetes belső fejlődés legszebb végső eredményét látjuk, ugyanis a jaki főkaput keretelő 12 apostol elhelyezésében ugyanazon építészeti alapgondolat kevésbé fejlett formáját véljük felismerni. Ez a megoldás a budai palota ún. cseh-ablaktípusaival rokon. Az ablak két címerét a szemöldökkövet tartó két derékszögű konzolra faragták. A lépcsőzetes keretelés északon különösen Lengyelországban terjedt el. A kolozsvári templom alaprajza, a nyolcszög felével záródó s megnyújtott szentélye, háromhajós csarnoka a legegyszerűbb, a legjellemzőbb gótikus templomtípusunkhoz tartozik, avval a különbséggel, hogy a mellékhajók nem egy enesten, hanem ferde síkkal záródnak és kapcsolódnak a kórushoz. A kolozsvári főtemplom tulajdonképpen felnagyított egyszerű falusi templom alaprajzán épült fel, meg is fordíthatjuk a gondolatmenetet : az egyszerű falusi templom lekicsinyített hasonmása a városokban álló plébániatemplomnak. Lényegében hasonló az elrendezése a pozsonyi (Bratislava) dómnak is. A brassói Fekete templom, amely ugyancsak hosszú ideig épült, már teljesen más alaprajzi elrendezést mutat, és a csarnokkórus példáját ismerhetjük meg benne. Kérdés az, hogy ez a templom a dél-németországi csarnokkórus megoldásokkal köthető-e össze, vagy a magyarországi belső fejlődés eredménye-e, amire éppen a korai és fejlett csarnoktemplom megoldásaink utalnak. Különösen ekkor, a századforduló körül már kisebb városok templomai is csarnokformában épülnek, így pl. a kőszegi Jakab-templom. Nem véletlen, hogy a csarnoktípus akkor vagy azután tűnik föl az építészetben, amikora képzőművészetben a térábrázolás új eredményei születtek és a változó idő, a pillanatnyi esemény, a genre-jelenet ikonografiailag a képeken és szobrokon kifejezésre jut. Mindhárom művészeti program magán hordja a változékonyság és változhatóságból következő profán szemlélet térhódítását. Eredményük pedig a késő-gótikus realizmus megszületése a képzőművészetben és építészetben egyaránt. Az építészeti és szobrászati természetszerűleg azonos szemléletnek művészettörténeti következményeire nemigen mutattak rá. A gyakorlatban példa erre a XIV. század dereka felé kialakuló vonalas hatású szobrászat, az ún. rottweili stílus nem korlátozódik a szobrászatra, ugyanez idő tájt megjelennek a grafikus stílusú vagy hatású építészeti elemek, amelyeket mind a délnémet, mind a prágai építészeti iskolában megtalálhatunk. Az építészet festői formái után a szobrászat hasonló stílusa bontakozik ki. A finom árnyékolású hengertagokkal és oszlopokkal lágyított Parler-páholy építészeti faragványai valamivel megelőzik a szobrászat ún. lágy stílusát. A stílusnak ezek a változásai Magyarországon, de elsősorban Budán is figyelemmel kísérhetők. A vonalas hatású, ún. cseh ablaktípus leggazdagabb példája éppen a budai várban állott. Valószínűleg a prágai műhely karlstejni építkezése után került ide ez a típus. A stílustörténetileg későbbi Zsigmond-kút és a leányfejes konzol a szobrászati realizmust példázza, a Parler-stílushoz közelálló lágy építészeti profilok mellett a lágy szobrászati stílus néhány monumentális torzója maradt fönn. E kor jelenségekből a kronológiai finomságokon túl azonos áramlatok kifejezését lehet a különböző műfajokon keresztül kimutatni. A feudális társadalmon belül ekkor jelentkezik egyre követelőbben a polgárság, új feladataival együtt. A polgári építészet hatását helyesen keresik a kéthajós templomok kialakulásában. Ez a térforma a Felvidéken igen el volt terjedve, és ezt jogosan tartják cseh befolyásnak. Tudjuk viszont, hogy a csarnoktér kiképzésben éppen a kéthajós megoldások milyen döntő szerepet játszottak. Meg kell emlékeznünk még egy nagyon fontos típusról, amely a magyarországi fejlődésben ugyancsak jelentős szerepet játszott, az egyterű kápolnákról. Egyik legépebben fennmaradt 56