Budapest Régiségei 17. (1956)

JELENTÉSEK - Duma György: Középkori figurális padlótégla vizsgálata 331-352

c) A cserép vízgőzfelvételének meghatározása Az előzpek szerint különböző hőfokon újraégetett —0,5 mm-re tört cserép átlagmintáinak meghatároztuk vízfelvételét vízgőzzel telített levegőben. A minták 320 óráig voltak 16 C°-ú gőztérben, ezután már súlyállandóságot mutattak. A vízgőzfelvételnél kapott értékeket az alábbi táblázat és a 12. kép tünteti fel. c° Vízfelvétel % 120 1,95 500 1,97 600 2,02 700 1,94 800 1,16 900 0,87 1000 0,82 12. kép Az ábrán a vízszintes tengelyen az izzítási hőmérséklet, a függőleges tengelyen a felvett vízgőz súlyszázalékban van feltüntetve. Míg a frissen előállított cserép vízgőzfelvétele az égetési hőmérsékletig az újraégetés alkalmával gyakorlatilag nem változik, a vizsgált padlótégla gőzfelvételében mutatkozó törés a jelenlevő szabad agyagásványoknak tulajdonítható. d) A cserép porozítása '"/'• A cserép porozítását a kerámiai iparban használatos módon a cserép vízfelvevőképessége alapján határoztuk meg. A mintából kivágott és súlyállandóságig szárított kb. 8 g súlyú darabot 2 órán át desztillált vízben főztük. A főzés után a cserép 8,8% súlygyarapodást mutatott. A fenti vizsgálat alapján számított értékeket az alábbi táblázatban adjuk : Vízfelvevőképesség 8,80% Térfogatsúly . 1,95% Látszólagos porozítás 17,20% A vizsgálatok azt mutatják, hogy a padlótégla a fali tégláknál sokkal tömörebb, lényegesen kisebb porozitású. 337 22 Budapest régiségei