Budapest Régiségei 17. (1956)
ANYAGKÖZLÉSEK - Zakariás G. Sándor: Adatok a budavári kutak történetéhez 299-324
Ferenc és Endl Mátyás kőfaragók június 10-től november 25-ig teljesen szétbontották és újjáépítették, majd 1800-ban Seeband Mihály lakatos új kútszerkezetet is készített hozzá. 94 A Dísz téri kút rossz kivitele rontotta el Adami budai hitelét. 1785-ben még megbízást kapott a vizemelő szerkezethez két márványmedence elkészítésére, 95 sőt még 1787-ben is kapott kisebb munkákat, 96 de polgárjogát megtagadták és többé Budán nem is szerepelt. Ekkor tette át működését Pestre, ahol 1794. szeptember 4-ón polgárjogot kapott. 97 A harmadik, az egykori azóta megszűnt Ferences téri kút, amely eredetileg csak ácsmunkával készült fa-kútház volt, az 1795—1796. években épült új helyére, a tér közepére és végleges formájára. Első tervét a Baudirectio (9 — 10. kép), a kivitelezettet Hacker Xav. Ferenc kir. kamarai ács-és építőmester készítette (6. kép). 98 Ez a terv, amely teljesen az előbb Hillebrandt Ferenc Antal, majd Tallher József által vezetett »Landes Bau-Direction« tervei modorában készült, egy sarkain levágott tégla alaprajzú medencét tartalmazó épület, amelyhez két rövidebb oldalán négyzet alaprajzú kútfülke csatlakozik. A rövidebb falán háromszögletű oromzattal zárt fülkés, a hosszabb falán tükrös falmezőkkel tagolt homlokzatú kútházat ívelt vonalazású, táblázatos mezőkkel díszített, nyújtott manzárd kupola födi. Főpárkányában az oldalhomlokzaton félköríves záródású ablak nyílik, copf vázas csúcsdíszével II. József kora stílusának jellegzetes alkotása. Ezt az 1793. április 17-én keltezett, 1794-ben helytartótanácsilag jóváhagyott terv szerint épült kútházat 1795. november 2-tól november 14-ig Mayerhoffer József alapozta, márványmedencéjét Aprili József schittaui (süttői) kőfaragó 99 faragta 1362 Ft 52 %k-ért, 1795—1796-ban. Véglegesen 1797-ben készülhetett el, mert mázolási munkáiért 1797. június 26-án fizetnek ki Burghardtné Teréznek 80 Ft-ot. Az építést a tervező Hacker Xav. Ferenc végezte. 100 Aprili József kőfaragó — kinek Süttőn élő leszármazottjai ma is kőfaragók 101 — 1798-ban készített még két márvány »Kästen«-t a vízemelőhöz. 102 A Ferences téri kút XIX. századi sorsáról később szólunk. A negyedik, Iskola téri kútról XVIII. századi adataink egyelőre hiányosak, pedig talán ez még a jezsuiták épületeibe bevezetett vízvezetékre vezethető vissza, hiszen a vizét az ún. Praesidial-palota udvarán (az új pénzügyminisztériumi palota helyén) vezették végig. Mindössze annyi bizonyos, hogy 1794-ben már állott, amint ezt a K. K.Landes Bau Director Für Ungarn 1786—1794 keltű budavári térképe igazolja. 103 Ezzel a budavári lakónegyed XVIII. századi, a szabadsághegyi forrásokból táplált kútjainak története le is zárult. A teljesség kedvéért érintettük a tanulmányunkon kívül eső dunavízemelő berendezések adatait is. Mielőtt kútjaink XIX. századi történetére rátérnénk, foglalkoznunk kell még két, a budavári lakónegyed szempontjából fontos kútfajtával is : a szivattyús és a pince vagy ún. török kutakkal. A szivattyús kutak sorában adataink először az ún. VeszprimerBischoffs Stadts-Haus — amely előbb Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, majd Buda város tulajdona, később a Budai Nőegyleté volt (I. Uri utca 38) — kútját említették. Ezt a kutat 1780-ban, amikor Almássy tábornok vette bérbe a házat, helyreállították, kitisztították és újra falazták. 104 Következő adat a Hillebrandt-ház (I. Fortuna utca 2) kútjának tisztítása 1782-ben, 105 majd a városi szivattyús kúté »ohnweit der Stadt-Apotheke« (I. Tárnok utca 18 körül) 106 ugyancsak 1782-ben. A központi kormányhivatalok Budára helyezésével megnőtt vízszükséglet kielégítésére 1784-ben jókarba helyezték a Vörös Sün ház előtti — »vor dem sogenannten Rothen Igl Würtshaus« (I. Hess András tér 3) — kutat, amely nem azonos az említett Iskola téri kúttal. Rendbehozták és útszélesítés miatt átalakították az Amlacher-ház (I. Uri utca 12) melletti kutat is, 107 használható állapotba helyezték a Capitl (Káptalan, ma Fortuna) Gassei Türken Kopf-Haus (I. Fortuna utca 21) előtti kutat is. 108 1786-ban a »Föstunger Brodladen« közelében levő kutat javították ki, 109 amelynek pontos helyét eddig nem sikerült megállapítanunk. Ezeken a városi kezelésben levő szivattyús kutakon kívül valószínűleg volt még több szivattyús kút magánkézben, ezekről azonban a hivatalos iratok nem beszélnek. Az ún. »török kutak«, ahogyan a mély pincékben levőket nevezték, mind magánkézben voltak. Ezeknek összeállítását Horusitzky Henrik kitűnő művéből 110 és Kadic Ottokár kutatásaiból 111 ismerjük. Ilyen kút volt és részben van : 1. a Hess András téren kb. az Ince pápa szobor alatt. Ez talán a Vörös Sün előtt állott kúttal azonos. 2. A Móra Ferenc utca 1. sz. pincéjében. 314