Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pataky Dénesné: A pest-budai fémművesség emlékei Csongrád megye egyházaiban 279-297

a templom bordázott testű ezüst, naviculája is, talpán álló, vésett akantuszíevelekkel és fonott díszű övvel. Liebrich edényeit sima vonal, egyszerűbb formamegoldás és szerény dísz jellemzi, mint a Fővárosi Történeti Múzeum 1824-ből származó, talpán és száján gyöngysoros díszű, ezüst fedeles talpas kannája mutatja.

33 A magyar ötvösség utolsó európai jelentőségű mesterének, Szentpéteri Józsefnek

34 nyolc műve készült a Csongrád megyei templomok számára. Ötvösségünk e kimagasló alakjáról kiváló kutatónk, Mihalik Sándor készített nagyjelentőségű tanulmányt, ezérte helyt csak a kutatás számára eddig ismeretlen Csongrád megyei műveivel és azok analógiáival foglalkozunk. Az 1789-ben Rimaszombaton született, 1810-ben mesterré lett Szentpéterinek legkorábbi, Csongrád megyei templomokban levő alkotása a kiskundorozsmai r. k. templom 1821-ben készített ezüst füstölője és tömjéntartója. Vájatos övekkel díszített testű, talpú és fedelű, áttört, stilizált állóleveles köpenyű füstölője kecses arányaival, tetszetős formájával, mértéktartó díszítésével az európai empire mesterművei közé tartozik. A karcsú idomú, csónak alakú, gerezdes övvel díszített talpú, nódusú és palmettas fedéldíszű navicula elegáns vonalvezetésével a füstölő párja.

35 A makói ref. egyház 1822-es sima kenyérosztó tányérja Szentpéterinek ismert műve.

36 A makói ref. templom azonban három sima vonalú aranyozott ezüstkelyhet is őriz 1822-ből Szentpéteri József jelzésével.

37 Mindhárom kehely azonos, csak a talpak vésett felirata más. A kelyhek szépségüket harmonikus körvonalaiknak, arányos formaelosztásuknak köszönhetik. Trébelt, magas, kerek talpuk tagozott, száruk balluszteres, kuppájuk sima, harangalakú. A kelyhek a XVIII. századi barokk kelyhek alapformájának tudatos leegyszerűsítésével készült művészi alkotások. A szentesi ref. egyház úrvacsoraserlege 1843-ban készült. Szentpéteri ez időből származó művein a neo-barokk erősebb térhódítása érezhető (Ghyczy Kálmán tintatartója. Történeti Múzeum). A szentesi kehely a szakirodalmunkban már ismert szentmártonkátai kehely

38 két évvel korábbi megfogalmazása. Éppúgy, mint a szentmártonkátain, az úrvacsorát szimbolizáló szőlő és búzakalász játssza az ékítményben a főszerepet. A kehely formája sima barokk forma, amelyet a talp, a szárgyűrű, a nódus és a kupakosár lendületes rajzú, élettől duzzadó, mesteri szőlő- és búzakalászdiszítményei avatnak mesterművé. A dekoratív összbenyomáson a szőlőlevél és fürt vérbő rajza uralkodik, a palmetták, rózsák és kagylódíszek alárendeltebb szerepet játszanak, keretül szolgálnak. A kagylódíszek hajlásából indulnak ki a búzakalászkötegek, e díszek hajlását hangsúlyozva és a díszítő ornamentikával teljesen kitöltött tér lendületes mozgalmasságát ezáltal is fokozva. A két évvel későbbi, szentmártonkátai kelyhen a palmetták és az álló akantuszlevél-sor a talpon nagyobb szerepet játszanak, mint a szentesin, jeléül annak, hogy a mester kései barokk stílustörekvéseiben is sokszor vissza-visszatérnek az előző korszak, az empire reminiscenciái. Szentpéteri József készítette 1846-ban a szeged-alsóvárosi ferences templom Havi Boldogasszony kegyképének empire ízlésű ezüst jogarát,

39 amely a Boldogasszony jobbjában látható a képre applikálva. A hódmezővásárhelyi r. k. templom ezüst, talpas keresztje az eddigi kutatások szerint ismeretlen CS jelzésű pesti mester műve 1820 tájáról.

40 Az egyszerű formaadású kereszt tagolt talpát akantuszlevélsor szegélyezi. A pesti empire ötvösség jó átlagszínvonalát képviseli. A szentesi Szent Anna-plébániatemplom egy másik pesti biedermeier-kori ötvösmester, Schiberna Ferenc erősen empire hagyományokra támaszkodó kelyhét őrzi. Schiberna Ferencet 1831-től 1849-ig emlegetik a céhiratok.

41 A pesti biedermeier eddig kevéssé ismert ötvösmestere volt. A kutatás mindössze két művéről tud, egy magántulajdonban levő ezüst, levesmerő kanaláról és az Iparművészeti Múzeum 1952.32.63. leltári számú (azelőtt Történeti Múzeum) talpas kehelyalakú, egyszerű formaadású sótartójáról. A szentesi r. k. templom kelyhe 1834-ben készült, alakjában és a díszítmény egyes elemeiben empire hagyományokat őriz. Kerek, tagozott talpát trébelt akantuszöv és szőlőfürtös levélinda díszíti kissé vérszegény megfogalmazásban, de szép körvonallal. Vázaalakú nódusán akantuszöv és szőlőlevél-koszorú, kosarán búzakalászkötegek és szőlőfürtök. A kosarat palmettas pártaöv zárja le. 288