Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pataky Dénesné: A pest-budai fémművesség emlékei Csongrád megye egyházaiban 279-297

füzéres szalagcsokor díszíti. A kosár kiképzése gazdag,díszítménye arányosan elhelyezett. A kehely a bécsi copf hatását mutatja. Müller Antal pesti mester munkásságát öt mű képviseli Csongrád megyében: egykehely, lándzsa, kanál és csillag a szentesi gör. kel. templomban, és egy örökmécs akiskundorozsmai r. k. templom tulajdonában. Szakirodalmunk eddig a mester három művét ismerte, a Nemzeti Múzeum sajka alakú sótartóját, kanalát és a józsefvárosi plébániatemplom örökmécsesét.

24 Müller Antal nevét a céhiratok 1794-től 1815-ig emlegetik.

25 A szentesi gör. kel. templom L évbetűs aranyozott ezüstkelyhe 1796-ban készült, kecses arányú, leegyszerűsített empire formaadású.

26 Gyöngysorral, trébelt állólevél-sorral, karéjokban elhelyezett stilizált virágokkal díszített talpa, álló akantuszleveles, gyöngysorral szegett, jól formált körteidomú nódusa, szépen trébelt akantuszleveles kosara a hazai kora-empire jeles mesterének mutatja Müllert. A szentesi gör. kel. templom ugyancsak L évbetűvel jelzett, 1796-ból való sima, görög kereszt alakú ezüst csillaga, balluszter idomokból alkotott szárú lándzsája és kanala jól kiegyensúlyozott formájával Müller egyszerűbb munkáinak színvonalát mutatja.

27 A kiskundorozsmai r. k. templom jó vonalvezetésű, váza alakú, szögletes fülű, ezüst, copf örökmécsese trébelt állólevél- és palmettasoraival, gazdagon áttört köpenyével Müller említésre méltó művei közé tartozik. 1807-ben készült a templom história domusának adata szerint. A magyar ötvösség kutatói számára azonban jelentős oly szempontból is, hogy beütött mesterjegyén, Müller Kőszeghy i. m. 496. szám alatt feltüntetett jegyén kívül Kőszeghy i. m. 485. szám alatt lerajzolt, beütött Miller-jegyet is megtaláljuk rajta. A két jegy egymás mellett szerepel, így bizonyítottnak vehető, hogy a beütött Miller-jelzés is Müller Antal mesterjelzése volt. A bélyegazonosságon kívül a stílusazonosságot »A régi Buda és Pest iparművészete« kiállításon (Bp. 1935.) 29. sz. alatt szereplő hajóidomú trébelt és poncolt nagyleveles díszű tóradísszel való stílusmegegyezés is bizonyítja. A szentesi gör kel. templom M betűjegyes, 1796 körül készült ezüst füstölőjét Fischer Lipót pesti ötvösmester készítette.

28 A kissé ügyetlen, talpas váza alakú füstölő alsó részét két trébelt kannelurás és egy akantuszleveles öv díszíti. Az egyszerű alsó résszel élénk ellentétet képez a gótikus mérműves ablakokkal díszített torony alakú felső rész. A füstölő összhatása nem harmonikus, a gótikus felső részt a mester egy öblös empire formaadású, vázaidomú alsó résszel egészítette ki. Fischer Lipótnak szakirodalmunk eddig egy kenyérosztó tányérját

29 (Bp. Kálvin téri ref, templom), fedeles kannáját és lábasát,

30 gróf Teleki Domonkos részére készült ezüstsodronyos markolatú, keresztvasán és veretein gazdag levéldíszú díszkardját, kannelurozott, hengeres szárú, négyszögletes talpú gyertyatartóját, a soproni múzeum díszkardját és a Fővárosi Történeti Múzeum díszkanalát ismerte. Ezek a művek a pesti empire szerényebb mesterének mutatják Fis chert. A hódmezővásárhelyi ref. újtemplom ismeretlen magyar mester kezéből származó ezüst úrvacsoraserleget őriz, amely a magyar ref. templomok kelyheinek szokványos empire formaadását mutatja. Kerek, magas, tagolt talpán akantuszöv, nódusa vájatos empire vázaidom, recés övvel; harang alakú, aránylag nagyméretű kuppája kissé esetlenné teszi a kehely arányait. Felirata szerint a hódmezővásárhelyi Kaszap familia készítette 1800-ban. A kehelynek mása a hódmezővásárhelyi ref. ótemplomban van. Felépítése és arányai Pasberger Ferenc 1795-ös, a gombai ref. egyház tulajdonában levő, vagy még inkább a Pasberger Ferenc által 1806-ban készített pomázi kehelyhez hasonlítanak.

31 A pomázi kehelytől csak abban tér el, hogy a kehely talpát trébelt akantusz-friz díszíti, és a szárnak a nódusba csatlakozásánál is vésett levélsort találunk. Lehetséges, hogy a hódmezővásárhelyi kelyhek is pesti ötvösöktől, esetleg Pasberger Ferenctől származnak. A hódmezővásárhelyi r. k. templom tömjéntartója és füstölője Liebrich János budai mester igen korai, még copf díszítőelemeket mutató művei, 1803 tájáról. Liebrich János 1803-ban lett budai mesterré, 1849-ig említik.

32 Talpas váza alakú hódmezővásárhelyi füstölője fonadékos díszével, áttört leveles és gerezdes köpenyével, oldalának füzérdíszével copf ötvösségünk figyelemre méltó alkotása. Jó arányú • . • 286