Budapest Régiségei 17. (1956)
ANYAGKÖZLÉSEK - Pataky Dénesné: A pest-budai fémművesség emlékei Csongrád megye egyházaiban 279-297
a kartusok inkább szimmetrikusak, a trébelt mellképek hiányzanak. Az említett kolostor másik Schatzl-kelyhének talpa a szegedi kehelyéhez hasonló, volutákkal három részre osztott, magas talpán gazdag barokk, rokokó díszítmények között a Segítő Szűz Mária, Szent Imre, valamint Assisi Szent Ferenc stigmatizációja látható. Nódusa vázaidomú, trébelt magas kosarán három kartusban Szent Rókus, Szent Imre és a Ferenc-rendiek szimbolikus jelvényei. A szegedi kehely felépítése, arányai szebbek, a díszítmények lendületesebbek, a trébelt mellképek is jobban mintázottak, mint ez utóbbi kelyhen. Eddigi ismereteink szerint a szegedi ferencesek kelyhe Schätzl József legkiválóbb műve. Használati edényein sokkal egyszerűbb formaadást követ. Az Iparművészeti Múzeum 18,306 leltári számú ezüst gyertyatartója harmonikus, egyszerű vonalvezetésű későbarokk mű, 1767-ből (a D évbetű tanúsága szerint). 6 A következő pest-budai mestertől származó mű a kiskundorozsmai r. k. templom aranyozott ezüst monstranciája, amelyet Schwager János Mihály pesti Ötvös készített. A jó felépítésű úrmutató négykaréjos, magas talpon áll, amelyet trébelt rokokó kartusok, csigás voluták, búzakalász és rózsacsokor díszít. Váza alakú nódusán ismétlődik a rózsacsokormotívum. Barokk kartusalakú szentségháza körül lemezből kivágott dicskoszorú, belül baldachin a trónoló Atyaisten alakjával, kétoldalt két térdelő angyal, a kartus alatt a Szentlélek galamb képében. A szokványos elrendezést ízléssel és szakavatott kézzel alkalmazta a mester, akinek ez a monstrancia legkiválóbb és szakirodalmunkban eddig ismeretlen alkotása. Schwager János Mihályt 1769-től 1822-ig emlegetik a pesti céhiratok. 7 Kevés alkotása ismeretes. Kagylós idomú kartusokban Jézus életéből vett jelenetekkel díszített kelyhe a budai Szt. Anna-templom kincstárának tulajdonában, amely az alakos trébelés ügyes mestereként mutatja be, a régi Pest és Buda Iparművészete c. kiállításon (1935) szerepelt egy díszkanala az Iparművészeti Múzeum tulajdonában, egy körteidomú nódusú, 1776-ból származó, egyszerűbb, de jó formaadású kelyhe pedig a Nemzeti Múzeum tulajdonában van. Ugyancsak a fent említett kiállítás mutatta be az Óbudai Zsidó Múzeumnak általa készített tórakészlet-darabjait. Ezek a darabok kisigényű művek a kiskundorozsmai monstranciához képest. 8 A kiskundorozsmai r. k. templom copf stílusú díszítő elemeket mutató kelyhe MS mesterjegyével 9 1790-ből, esetleg ugyancsak Schwager János Mihály művének tartható monogramja és évbetű je szerint. A mester a hetvenes és nyolcvanas években előbb említett munkái szerint későbarokk—rokokó stílusban dolgozott. A kiskundorozsmai r. k. templom aranyozott ezüst kelyhe azonban nyugodt vonalvezetésében és díszítőelemeiben már a copf stílus képviselője. Kerek, profilált gyöngysoros, babérkoszorús díszei ós osztótagjai, gyöngysorral és állólevélsorral díszített nódusa copf elemeket mutat, míg poncolt alapú kosarának szőlőindáiban rokokó emlékek kísértenek. A kosár ismét a copf nyugodt, hűvös, kissé vérszegénnyé stilizált indájával záródik. A kehely a szegedi 1929-es egyházművészeti kiállításon került első ízben bemutatásra. Schwager szerzősége azért is kézenfekvőnek látszik, mert ily monogramos mester 1790 körül Pesten Schwageren kívül nem mutatható ki. 10 Ismeretlen, MM monogramos pesti ötvös készítette a szegedi felsővárosi minorita templom rokokó, aranyozott ezüst szentségmutatóját. Karéjos, magas talpát voluták osztják három részre, köztük trébelt rózsás és csigás motívumok. Vázaidomú nódusa nyugodt hatású, tojásidomú, lemezből kivágott dicssugárral körülvett, késő-barokk, kartusalakú ostyaháza a szokványos típus szerint alakított : felül kupolás függönyös baldachin alatt az Atyaisten alakja, kétoldalt két térdeplő angyal, az ostyaház alján a galamb képében ábrázolt Szentlélek. A szentségmutató vonalvezetése a rokokó talp ellenére elég nyugodt, nagyobb lendület csak a baldachin megfogalmazásában mutatkozik. A szentségmutató városjegye és G évbetűje szerint 1781-ben készült. Mesterünk az európai stílusáramlatokba kevesebb késéssel belekapcsolódó pesti ötvösök között a késő-barokk és rokokó hagyományokhoz való ragaszkodást képviselte. A csongrádi r. k. templom aranyozott ezüst cibóriumkelyhe Pasberger Ferenc pesti ötvös műve. 11 Pasberger 12 elismert pesti ötvös, 1787-ben lett mesterré, 1812-ben és 28-ban a céhmesteri tisztséget is viselte. A csongrádi cibóriumkehely elegáns, karcsú arányai, mértéktartó díszítése rokon Pasberger már ismert műveivel, a fülöpszállási ref. egyház 1797-es kelyhével 13 és az Iparművészeti Múzeum 52 3901 leltári számú ezüst tejeslábasával, a XIX. század ele282
