Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Gerő Győző: Adatok a budai vár törökkori építészetéhez : a Fehérvári rondella építéstörténete 261-278

GERO GYÖZÖ ADATOK A BUDAI VÁR TÖRÖKKORI ÉPÍTÉSZETÉHEZ A FEHÉRVÁRI RONDELLA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A királyi palota területén folyó ásatásokkal egy időben még 1950 tavaszán megindult a kutatás a volt József főhercegi palota kertje mellett az egykori Fehérvári rondella és kaputorony alaprajzi helyzetének tisztázására. Az ásatásnál feltárt rondella alapfala, valamint a tereprendezéssel kapcsolatos munkák során napvilágot látott, hatalmas méretű másik rondella maradványai

1 felvetették e bástyafalak összefüggésének, ill. építésük idejének és történetének kérdését (1 — 2. kép). A legkorábbi ábrázoláson (4. kép), amely Erchard-Schön 1541-ből származó fametszete,

2 még egyik rondella sem látható. Ez a metszet Budát a török uralom előtti képében mutatja be. A kapu ábrázolásának sem találjuk semmi nyomát, annak ellenére, hogy okleveles adataink szerint itt állott a XIV. század végén az úgynevezett Zsidó-kapu.

3 Lehetséges az, hogy azért nem látható a kapu ábrázolása, mert a szemlélő nézőpontjából a kétemeletes kaputorony azt tökéletesen elfedte. E kapu később Ova kapuszu,

4 azaz Mező kapu, majd a török uralom után Fehérvári kapu néven szerepelt. A XVI. század végi metszetek közül Siebmacher

5 az 1598-as ostromot megörökítő (5. kép) metszetén találkozunk először Buda hitelesnek nevezhető török városként való ábrázolásával. Ez az első olyan ábrázolás, amelyen a Fehérvári rondella szerepel. Az itt ábrázolt rondella az ásatás során feltárt kisebb méretű belső rondellával azonos. Építésének idejét a metszetek alapján az 1572—1598 közötti időre tehetjük. Minthogy ez időben volt Szokollu Musztafa budai pasa,

6 aki a jóléti és egyéb egyházi építkezések mellett nagy gondot fordított a vár erődítéseire is

7 —, nagyon valószínű, hogy e bástyát is az ő művei közé sorozhatjuk. A magyarországi iszlám építészet ő alatta élte fénykorát, s ez időben dolgozott Budán Szinán, a török birodalom legnagyobb építőmestere is.

8 Ugyancsak 1598-ból való Zimmermann rézmetszete (6. kép), amelyen a kapu egy része és a hozzá vezető út nyoma is jól látszik.

9 Feltűnő a rondella belső teréből kiemelkedő hatalmas négyszögletes alaprajzú torony, amelyhez hasonló ábrázolás csak a XVII. század végi néhány metszeten figyelhető meg. Összehasonlítva a két metszet ábrázolását a rondella tekintetében, elég sok különbséget találunk, topográfiailag azonban mindkettő sokban megegyező. Mindkét metszet készítője a vár nyugati oldalán levő előterepen fekvő települést is feltünteti. A XVII. század első feléből származó Merian-féle

10 (7. kép) metszet a rondellát eléggé stilizált alakban ábrázolja. Azt a hatást kelti, mintha a rondella felső része konzolokon álló erkélyes kiképzésű volna. Ez az ábrázolás igen sok későbbi metszetnek szolgált alapul a XVII. század végén, még a visszafoglalást követő időkön túl is. A metszetek nagy számban a XVII. század végén kezdenek feltűnni, részben mint az ostromokat tárgyaló könyvek illusztrációi, vagy pedig mint önálló röplapok. Ezek az ábrázolások már nagyrészt a helyszíni megfigyelések, sőt nem egyszer már a felmérések alapján készültek, és így megbízhatóság szempontjából elsőrendű fontosságúak a kutatás számára. A XVII. század második felének első évtizedeiből az ábrázolások majdnem teljesen hiányoznak. Ebből az időből származik azonban Evlia Cselebi török világutazó leírása a budai várról. Művében értékes adatokat szolgáltat az akkor Ova kapunak nevezett

11 Fehérvári kapura és annak környékére vonatkozóan. Egy nagyméretű rondella építéséről is megemlékezik e területen, amelyről azt mondja, hogy Gürdzsi Kenáán rakta le az alapjait, de azt nem fejezte be,

12 Azt tud261