Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - G. Magyar Mária: A budai vár fegyverleletei 247-260

törököknél először a XV. században jelenik meg : lovasfegyver. A vári példány XVI. századi. Pengéje a köpű felső, villás végébe van szegecselve. A köpu közepén balluszteres rész, rajta rovátkolásnyomok.

10 Az alabárdok sora végig a német típus formai fejlődését mutatja. Ezek nem tekinthetők testőrségi díszfegyvereknek. Díszítés egyáltalán nincs, legfeljebb egyszerű, áttört minta van a bárdlapon. A fegyver igen elterjedt a gyalogosok soraiban, ezt alátámasztják a korabeli metszetek. Az egyes darabok a XVI. század elejétől a XVII. század elejéig tartó fejlődést mutatják be egy-egy példánnyal. A nyársrész általában négyélű, lefelé szélesedő és kissé ellaposodó. A bárdlap rövid nyakkal bír, az első példánynál háromszög alakú, később félholdhoz hasonló, a harmadik fokozatnál a bárdlap félköríves, homorú éle V alakú lesz. A pengerész másik oldalán háromszög alakú, lefelé ívelő kampó helyezkedik el. A későbbi típusoknál a kampó és a bárdlap mellett alul és felül kis tüskék láthatók. Nyélreerősítésre a köpű szolgál nyélnyújtványokkal.

11 Egy-két példány keltezését a pénzleletek is elősegítették. A következő fegyvercsoport a paraszti fegyverek egy fajtájának néhány példánya, bár — valószínűleg — elsősorban nem fegyverek, csak szükség esetén használták harcban. Rúd-fegyverek, ívesen hátrahajló, elkeskenyedő és hegybefutó pengerésszel, néhány darabnál egy vagy mindkét oldalon gerincéllel. A nyélre kúpos köpű segítségével szegecselték. Az ütőfegyverek sorában elsők a buzogányok. Eddig mindössze két példány került elő az ásatások során. Az első : csillagfejes bronz buzogányfej, egyike a vár legkorábbra tehető fegyverleleteinek. Ez a fajta a XIII—XIV. században használatos. Keleti fegyver, a besenyők és kunok hozták magukkal. Korabeli ábrázolása a Nagy Lajos idejében készült Vatikáni Legendáriumban.

12 A másik buzogány az ún. tollasbot. A XIV. században — Boeheim szerint

13 — a lemez páncél erősödésével párhuzamosan jelenik meg nyugaton, az ütőlevelek gótikus vonalvezetésűek. Ezekből fejlődött ki a jellegzetesen magyar forma : a gótikus vonalvezetés elmarad, egyenesvonalú rombikus vagy félköríves lemezek képezik az ütőleveleket. Ez inkább harci fegyver, mint a nyugati díszes példányok. Néhány balta és fejsze is van a vári leletanyagban. Feltehető, hogy szükség esetén fegyverként is használták ezeket. Pontos kormeghatározásuk igen nehéz. A távolra ható fegyverek között először a számszeríj megmaradt részeiről, valamint a számszeríjhoz tartozó nehéz, köpűs nyílcsúcsokról kell beszélni. Ezek a XV—XVI. századból valók. Ezt a kormeghatározást a pénzleletek is megerősítik. Magyarországon először Mátyás király idejében találunk nagyobb számban számszeríj as gyalogságot — ez magyarázná az aránylag nagyobb számú leletcsoportot. Természetesen itt számításba kell venni, hogy a számszeríjat vadászathoz is használták. Erre mutat pl. a nyílcsúcsok között előforduló villás nyílhegy. A számszeríjból természetesen csak olyan részletekkel rendelkezünk, amelyek a földben megmaradtak : így a húr beakasztására szolgáló, csontból készült dió (korong alakú, középen átfúrva, félkörös vájattal). A nyílcsúcsok pengerésze keskeny levélalakú, mindkét oldalon kiemelkedő gerincéllel, vagy négy lapra alakítva. Néhány darab köpűjében a nyílvessző famaradványa is megvan. Nagy csoportot képeznek a tűzfegyverek. A puskacsövek a fejlődésnek korai szakaszát képviselik. XV., de főleg XVI. századiak. Általában nyolcoldalúak vagy hengeresek, az egyik csövön díszesebb aranypántok maradványai figyelhetők meg. Ezen egy kis részlet a závárzatból is megmaradt. Két csőnél az irányzék is megtalálható.

14 A szakállas puska már későbbi példány. A závárzat első formáját : a kanócos závárzatot három vári példány képviseli.

15 A XVII. század közepéről valók a kovás keréklakatos závárzatok. Bronzból öntött golyóöntőmintákat is találtak az ásatások során, kb. 10 mm átmérőjű golyókhoz. Védő fegyverek. A mellvértek a XV—XVI. századi nehézlovasság vértezetet képviselik. Ezenkívül sisak- és nyakvért-részek is felszínre kerültek. A mellvértek közepén éles gerincéi fut végig, nyakrészük bordázott díszű, jobboldalon a karkivágás mellett a lándzsanyél tartására kampó van (Rusthaken).

16 Egy sisakrész Maximilian-ízlésű páncél tartozéka, rajta négy sorban látónyílások helyezkednek el. Ezenkívül szintén egy teljes vértezet tartozéka volt egy, az oldaláról kissé összelapított félgömb forma sisak.

17 A vértezetek csoportjában legértékesebbek az egy, esetleg több vérthez tartozó töredékek : két vállrész, két-két pajzs alakú rész, felső' pereméhez 248