Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Huszár Lajos: A budai Várpalota ásatásainak éremleletei 197-240

24 A quarting súlyos inflációs jellegű pénz volt, azért sok a silány hivatalos veret közte. Nehéz tehát határt vonni a valódi és hamis veretek között. Csak az egészen eldurvult, torzított (barbarizált) véreteket emeltük ki, amelyeknél igen valószínű a hamisítás. 25 Az éremanyag egy része rendkívül silány állapotban került elő. Néha kis részletek, 1 — 2 betű vagy az éremkép látható része lehetővé tette a meghatározást, de a XV. századi veretek bizonyos százalékát lehetetlen a Corpus szerint meghatározni. Hozzájárul a nehézséghez, hogy a XV. szá- ' zad folyamán különböző uralkodók azonos típusú pénzeket verettek, amelyeknél csak a felirat és esetleg a verde jegy dönti el a hovatartozást. Miután pedig éppen ezek a meghatározó elemek a véreteken gyakran nem vehetők ki, kénytelenek voltunk e — szerencsére nem nagyszámú — csoportot csak a rajtuk kivehető ábrázolások stb. szerint rendezni, és csak hozzávetőleg megjelölni a hovatartozást, amennyiben az egyáltalán lehetséges volt. 26 Csak az előlapi sas vehető ki. 27 A C II. 145A és 146A dénároknál az a feltűnő, hogy a többi pénzfaj néhány példányban előforduló barbarizált vereté mellett e két pénzfaj tekintélyes mennyiségben előkerült példányai között alig van kifogástalannak tekinthető darab. A többi eldurvult barbár veret. Azért e két fajnál nem ÍÉ» jelöljük külön a hamisítványt, mert amúgy sem lehet megkülönböztetni az eredetitől. 28 Egyik körül vágott példány. 29 Egyik csupán egy lapú veret. 30 Itt is sok a silány veret. Ezek jó része hamisnak látszik. Egy-két helyen jelöltük meg csak a hamisítványt, ahol semmi kétség nem fér hozzá, főleg ha szokatlan verdejegyet visel. 31

A C II. 202 nem V. László, hanem I. Mátyás korából való és a C 218 obulusa lehet, főként az egyező verde jegyek alapján. Vö.: Huszár L., I. Mátyás pénzei. Mátyás király emlékkönyv I, Lukinich I. szerkesztésében. Bp. é. n. 555. 32 Arannyal futtatott bélelt érem. Súlya is csak 1,61 g az előbbi jó veret 3,54 g súlyával szemben. Értelmetlen a hátlapi körirata is. Az előlapi körirat : .S. .ADInS AV ., REX (S. Ladislaus rex helyett). 33 Mint a Montenuovo-gyűjtemény jegyzékében 39. sz., de pajzs nélkül. 34 Apró részletekből nyilvánvaló, hogy Mátyás korából valók (felirat részletei, szívpajzsban holló stb.),de oly kis töredékek, hogy a CNH szerint nem határozhatók meg. 35 Leírva e típus : Harsányt P., Adatok a CNH. III. kötetéhez. Numizmatikai Közlöny XVI (1917) 175. sz. 36 E hamisítványokon a körirat gyakran torzított formájában is kivehető Ferdinánd neve vagy nevének részlete. Egyébként a legkülönösebb verdejegyekkel és évszám-torzulásokkal találkozunk. A hamisítók nyilván csak az eredeti látszatát akarták kelteni. 37 Az alább felsorolandó érmeken az uralkodó neve nem vehető ki. Látszat szerint az 1527—1559 közt vert denártípus kopott példányai vagy töredékei ezek. A típus ismertetőjele az, hogy az ép példányokon az előlapi körirat végén kellene, hogy legyen az évszám. Mivel sem az uralkodó nevét, sem az évszámot nem lehet rajtuk kivenni, azért foglaltuk egységes csoportba őket »XVI.sz. közepén készült veretek« cím alatt. 38 Ez a nagytömegű, 1579-es évszámot mutató dénár mind rezes, tehát hamis veretnek látszik, és valamennyi ugyanazon bélyeget árulja el, tehát azonos verötővel kellett, hogy verjék. 39 Azon denártípust, amelyen az évszám a címer felett foglal helyet, 1559—1579 között verték, és ekkor tértek át a következő típusra, amelyen a hátlapi köriratban lent foglal helyet az évszám. A közölt hamis dénáron nem lehet kivenni az évszámot, de a típus azért megállapítható. 40 E denártípus, amelyen az előlapi kétrészű címer felett korona van, 1609—1613 között került kiverésre. Az alább közlendő példányok vagy töredékek, vagy hamisítványok, amelyeken az évszám nem vehető ki, de a koronás címer részben vagy egészében igen. 41 Ezt a típust (előlapon kétrészű címer korona nélkül, évszám a hátlapi köriratban) 1613 óta verték. Itt csak azon példányok vannak felsorolva, amelyeken Mátyás neve még egészében vagy részleteiben kivehető, de az évszám a kopottság vagy hamis veret következtében már nem. 42 Az alábbi véreteken csak a kétrészű címer vehető ki. Sem az uralkodó neve, sem az évszám nem azonosítható. Kétrészű címerrel (címer felett sem korona, sem évszám) készültek dénárok 1613 — 1625 között és 1630 után. Főként az 1613-1625 közötti típust követik ezek, tehát jórészt II. Mátyás és II. Ferdinánd korából valók lehetnek, de közelebbi meghatározás hiányában csak mint a XVII. század elejéről való veretek foglalhatók össze. 43 Bizonytalan, mert a hármas karéjon kívül fent vagy semmi díszítmény nincs, vagy nem vehető ki. Típusa azonban megfelel egyébként a 167 (esetleg 169)-nek, és azért kérdőjellel ide vettük fel. Esetleg hamisak is lehetnek köztük. 44 A Bernhart—

Roll Lt. 543.-tól abban tér el, hogy lent L helyett R betű látható, a címer felett pedig TV A kivehetetlen évszám. Egyébként teljesen rézből verve. 45 Ez a hamisítvány valamilyen billon (vagy ólom) veret az eredeti ezüst helyett. Az éremkép tökéletesen egyezik azon öntőminta éremképével, amely az esztergomi ásatások alkalmából került elő. [Huszár L., Olasz pénz hamisítására szolgáló öntőminta a XV. század végéről, Numizmatikai Közlöny XXXVI-XXXVn (1937-1938) 94-96.] 46 E véreteknél kétséges a német lovagrend szerepe. Réthy László határozta meg ezeket Redwitz Miklós vereteiként. LArch. Ért. (1891) 193-198.] Román kutatók kétségbevonják, hogy ezek szörényi veretek lennének. Az erre vonatkozó vélemény eltére231