Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Héraklész bronzszobrocskája Óbudáról 9-44

19. kép. A Héraklész-szobor bronzanyagának összehasonlító spektrográfiai vizsgálata (1. Weszprémy B. cikkét) 23 anyag alapján ilyeneket azonban még nem mutathatunk ki, bár legalábbis Délnyugat-Pannóniá­ban az ottani bronz nagyplasztikai leletek alapján ilyenekkel számolni lehet. 60 A nemcsak pannóniai lelőhelyű, hanem igen nagy valószínűséggel pannóniai eredetű, általában gyenge kivitelű (főként fogadalmi) kisbronzok közül sem idézhetünk egyet sem, amely akár stílusban, akár technikában a Szépvölgyi úti Héraklésszel összevethető volna. Teljesen hipo­tetikus volna bronzszobrunkkal kapcsolatban valamely klasszikus műveltségű bevándorolt bronz­szobrász működésére gondolnunk, amelyre máshonnan, pl. Galliából vannak adataink. 61 Tartományuk gazdasági—kereskedelmi kapcsolataival is számotvetve, a föntebbi két Szempont alapján ezek után Gallia és Itália jöhetne tekintetbe mint kisbronzunk készítési helye. 62 Bronzszobrunk technikai sajátosságai alapján a két terület között határozott választás azonban nem lehetséges, minthogy Itáliából éppenúgy, mint Galliából és peremterületeiről egyaránt ismerünk két vagy több darabból öntött bronzszobrokat, s ezeken belül gyakori, hogy a karokat, illetve a Szépvölgyi úti Héraklészhez hasonlóan a bal váll- és karrészt a köpennyel együtt külön darabban öntötték. 63 A szemek ezüstlemezes borítása igaz mintha általánosabb volna Galliában és peremterületein, ahol a Neugebauertól körülhatárolt kelet-galliai műhely 64 gyakorlatában éppen úgy megtalálható, mint az újabban meghatározott aventicumi műhelyből kikerült bronzszobrocs­kákon. 65 Kedvelt voltát misem mutatja jobban,minthogy alkalmazták a plasztikus díszű igénye­sebb iparművészeti tárgyakon, mint pl. a kölni háromfejes edényen, 66 a vorsselaeri bútorveret Bacchus-mellképén 67 stb. A nagybronzok ezüstberakását utánzó ezüstlemezes borítás azonban az itáliai eredetű bronzszobrocskáktól sem idegen. 68 A Szépvölgyi úti bronzszobor stílussajátosságai alapján sem könnyű a föntebbi két terület között határozott választás, elsősorban azért, mivel Héraklész izmos, meztelen testénél a szobor készítője eléggé hűen lemásolta a hellenisztikus mintaképet. Az arc már említett Antoninus-kori vonásai mellett az első pillanatra a jobboldali glutaeus mély árkolásszerű bevágással történő elhatárolása a felső lábrésztől, valamint az alsó lábszáraknál a sípcsont mögötti belső izmos hús­részeknek egészen a bokáig lehúzódó, ívelődő vonallal történő határozott elválasztása is az Anto­ninus-kori másoló egyéni hozzáadásának látszik. Különösen feltűnők az említett élesebb vonalú elhatárolások, amennyiben a finom átmenetekkel kidolgozott és minden élesebb kontúrt kerülő izmos felsőtest kidolgozásával vetjük ezeket össze. Megtaláljuk azonban a föntebbi formák jel­legzetes elhatárolását már a késő-hellenisztikus művészetben, 69 s ezért nem tekinthetjük a másoló műhely jellegzetességének, amit a galliai kisbronzok egyik csoportja felé fontos megjegyeznünk. A Szépvölgyi úti Héraklésznél ezekután tehát főként az Antoninus-kori átalakított fej mutathat esetleg utat a szobrot készítő műhely irányába. Feltűnő mármost Héraklész-fejünknél,

Next

/
Oldalképek
Tartalom