Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - B. Thomas Edit: III. századi női fej Albertfalváról 169-175

2. kép. Az albertfalvai női fej profilja 3. kép. Az albertfalvai női fej hátnézetben Ha a nagy stílus- és felfogásbeli hasonlóságot nézzük, ami a trieri gyermekfejek és az albertfalvai női fej között van, lehetetlen nem gondolnunk arra, hogy a két terület között közvetlenebb kapcsolatnak kellett lennie, mint pusztán a bennszülött és megszálló etnikum azonosságának. Ennek a kapcsolatnak mibenlétéről azonban egyelőre ismereteink hiányoznak, és úgylátszik, hogy nem az albertfalvai telep feltárása fogja megadni erre a választ. Hogy egy komoly, jó hagyományokat őrző, kőfaragó szobrászműhely a közeli Fejér megyében dolgozott a korábbi időkben, a marcusi háborúkat megelőzőleg, annak fényes bizonyságai a székesfehérvári István király Múzeumban őrzött bennszülött viseletű női szobrok, amelyek feldolgozását Fitz Jenő készíti elő. Annyit azonban elöljáróban megjegyezhetünk, hogy ha Albertfalva közelében, Fejér megye területén ilyen komoly művészi kvalitásos szobrok a II. század folyamán készülhettek, nem tekinthetjük gyökértelennek és egy esetleges Rajna vidéki telepítés függvényének a publikációnk tárgyát képező albertfalvai női fejet sem. Összefoglalva az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy az Albertfalván felszínre került női fej egy sírszobor töredéke a III. század második harmadából és ennek a koemlékekben szegény időszaknak emlékanyagához szolgáltat egy újabb adatot. 172