Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Voit Pál - Holl Imre: Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye 73-150

Mialatt a »genre-képes kályhák mestere« e bel- és külföldi megrendeléseknek eleget tesz, a műhelyben tovább folyik a kísérletező munka. E tevékenységről négyfajta emlékünk tanúskodik, mind a négy új állomás a majolikamáz alkalmazásának módszerében. Az első félhengeres kályhacsempe-fülke, a mező közepén pajzsban kékkel és zölddel festett kürt és agancs, másikon tollas szárnyak között nyitott sisakrostélyon álló oroszlán. A címer két oldalán lágyan hajladozó gótikus levélsallang. A finom átmenetekkel kiemelt, ragyogóan mintázott dombormű dekoratív szobrászatunk valóságos remeke. Itt a pasztellszínekben tartott ólommáznak a fehér ónmázas alaptól való elválasztására a felemelt relief szolgál. A második hasonló idomú fióknál a vegyesen alkalmazott mázak elválasztását mélyítéssel oldotta meg a mester. A középen elhelyezett figura meglehetős szabad felfogású kiegészítés, így bővebben nem foglalkozunk vele. A fiók hátterén »relief en creux« modorban fehér és égszínkék mázzal festett olasz quattrocento szövetmintát — az ún. nyírott bársonyok mustráját — utánozta. (Lásd a kötet borítólapját.) A harmadik olyan újítás, amelynek csak száz év elteltével a winterthuri kályhások között akadt folytatója Svájcban. A kályhapárkány fehér ónmázas borításán világoskék kockázott mintát és minuszkulás betűrészeket festettek kontúr, relief és más elválasztás nélkül. 57. kép. Majolika kályharészlet. Buda 126 58. kép. Kályhapárkány-részlet színes rozettákkal. Buda