Budapest Régiségei 16. (1955)
TANULMÁNYOK - Györffy György: Kurszán és Kurszán vára : a magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története 9-40
Hogy ez a hatalomátvétel milyen módon ment végbe, közvetlen leírásokból nem ismerhetjük meg. A települési viszonyok térképre vetítéséből azonban meglepő módon tükröződik egy folyamat, amelyet csak egyértelműen lehet magyarázni. Árpád-kori okleveleinkben a gyepükön feltűnik a kündü nevét viselő kend nép és számos, ezek emlékét őrző Kend helynév. Az idevonatkozó ismert adatokat 1924-ben Pais Dezső összeállította; 105 az alábbiakban új adatokkal kiegészítve felsorolom. (2. kép.) . 1. Szatmár megyében a Nagybánya melletti Kékes erdő két XIII. századi oklevél tanúsága szerint korábban a kék-kend-nép lakóhelye volt. 1216; ,,. .. siluam. . . cum metis et terminis quibus populi kejckmdillám tenuerant" (Dl. 74; hibásan Fejér,- Cod. Dipl. III/1.176: Keyekena); 1231/1397: „Siluam quandam nomine Keykus, que olim populorum qui wlgo Keykquend dicuntur fuerat" (Dl. 1746; hibásan Wendel: XI. 231: Keykusuend). A kék-kend nép kétségtelenül a Lápos-folyó völgyének őrizetére kirendelt határvédő népelem volt. 106 2. Sáros megyében a Somos mellett fekvő Sumreth és Yglyche földek határjárásában 1284-ben említenek kendi (Quendt) néven nevezett szomszédokat: ,,. . . descendit super Ruda pótok et descendit infra super prefatam aquam et ibidem sunt vicini et commetanei sui Quendi vocati, iobagiones parui Michaelis, ita circumeundo, ut supra audistis, descendit et uenit iterate ad aquam Tarcha.. ." (Dl. 1172. Wendel kiadásában (IX. 389.) a szóban forgó rész kimaradt; Fejér kiadásában (Cod. Dipl. V/3. 252.) az idézett helyen Buda pótok és Muendi áll!) Az itt feltűnő Kendi falut ld. 10. szám alatt. 3. Szarvaskend 1236: Zorwoskend (Hazai Okmt. VIII. 32.); 1291: villám Castri Ferrei Zoruuskend vocatam iuxta fluuium Rába {Wendel: ÁUO. XII. 502.) Vas megyében Körmend mellett délkeletre (Csánki: Magyarország történeti földrajza. II. 795.). 4. Kendszék 1352—55: Wosuereu^ek; 1358: Wosvereu^ek al. nom. Kendnek (Csánki: II. 808.); Vas megyében, a mai Kis-, Német- és Oláhciklennek felel meg Felsőőr, Alsóőr és őrisziget mellett. • 5. Kendi 1237—40: Kendy (A Pannonhalmi Szent Benedek-rend története I. 780.). Veszprém megyében Vanyola szomszédja volt. Ezzel azonos a Csánki által (III. 64.) tévesen Győr megyébe helyezett Kendi. 6. Kend(j) 1280: terram castri Nitriensis Kend vocatam vacuam et habitatoribus destitutam, iuxta fluvium Radusna (Wenzel: IX. 247.); 1342: possessionem suam Kendy vocatam vicinam et commetaneam possessioni. . . Ezbeg vocate in comitatu Nytriensi (Knauz: Mon. Eccl. Strig. III. 462.) Nyitra megyében Üzbég és Csáb között feküdt (Fügedi Erich: Nyitra megye betelepülése. 38.). 7. Kendi 1156: Cundi (Knauz: Mon. Eccl. Strig. I. 108 és Knie Z sa: Századok. 1939. 182.); 1387: Kendy (Dl. 7325, 30 140 és 28 703; vö. Csánki Dezső irodalmi hagyatéka, Magyar Tudományos Akadémia. Kézirattár. Bars vármegye); 1423—24: Kendi (Csánki: Klebelsberg Emiékönyv. 287.); Bars megyében Kistapolcsánytól északra Zsikva, Szkicó és Keresztúr vidékén feküdt. 8. Kendi 1454-ben „Gregorius de Kendi" tiltakozott, hogy a Pálócziak „certas particulas terrarum suarum arabilium Laaz vocatarum perarari fecissent, insuper alias particulas similiter terrarum arabilium necnon quoddam pratum et silvam Alsók vocatas omnino in territorio dicte possessionis Kendi in comitatu Hewesiensi existentis habitare occupare niterentur" (Dl. 14 828.). Az itt szereplő Kendi-i Gergely a Sáros megyei Kendi-i család tagja volt, amely Alsokot is birtokolta Hevesben (Wertner: Turul. XV. 76—78.), az oklevél szövege szerint viszont a tilalmazott Alsók és Kendi birtok Heves megye területén feküdt. Heves megyében valóban volt Alsók falu, mely később Pósvárallya néven szerepelt s a mai Pósvár pusztának felel meg (Karácsonyi: Turul. XXII. 81.). Csánki Kendi falut (id. mű. I. 64.) szintén Heves megye területére helyezi. 9. Kendkécs 1279/1343: Kendkeech, amelyet az Ewrbeg választ el Damaktól (Dl. 75 837. Egy 1312/1342-i átiratban hibásan Kondkech. Dl. 75 836. vö. Történelmi és Régészeti Közlemények Miskolc város és Borsod vm. múltjából. II. 76.); 1459: Kech; 1523: Keech (Csánki: I. 173.) ma Kércs puszta Borsod megyében Hegymeg és Lak között. 10. Kendi 1249/1355: ad populos de Kendy (Hazai Okmt. VIII. 55.); 1285: terra Kendy (Wendel: XII. 440.); 1299: possessionem litiscariorum nostrorum [regis]... Kendy vocatam in comitatu Sáros (Kelleme si Melcz«r István: Okmányok a Melczer család levéltárából, Bp. 1890. 7.); 1310: Kendi (U.o. 15.); 1314/1327, 1322, 1393: Kendy (U.o. 18., 25., 42.); 1427: Felsowkendi, Kendi (Csánki: I. 299.) Sáros megyében a Sóvártól délre fekvő Kende falu. 11. Kend 1306: Kend (Dl. 28 574.); 1317: Rophoym de Kendi, Kend (Dl. 30 363); 1326/1348: Rophoyn de Kend(D\. 29 427.); 1837-től Szarvas-kend (Kádár: Szolnok-Doboka vm. monográfiája VI. 278.) a régi Doboka megyében Szamosújvártól nyugatra Tőtör (régen Tót-őr) mellett! 12. Kendtelek 1279: Kehdteluk (Zimmermann— Werner, Urkundenbuch, I. 136—137; Teleki es. okmt. I. 9.); 1296-1313: Kendteluk (Zimmermann-Werner, I. 204.); 1355: Kendtelek; 1458: Kentheleke; 1612: Kendtelke; 1615: Kenteiké (Kádár: Szolnok-Doboka vm. IV. 303.) a régi Doboka megyében Besztercétől nyugatra a Sajó partján. 13. Kend 1280/1413: „terram. . . Kend vocatam, sitam iuxta Morusium, iacentem circa terram comitis Andrée Tynod dictam" (Documente privind istoria Romaniei. Veacul XIII. C. Transilvania. Vol. II. 1952. 503.). Tinód Alsófehér megyében Nagyenyed és Orbó között feküdt. 14. Kend(hida) 1325: Felkend et Kendhyda . . . tributum de Kendhida et catrum de eadem (Zimmermann— Werner, I. 394.); 1344: Kendtheyd (U. o. II. 17.); 1383: Kendhyd; 1409: Naghkend; 1411 : Kend (Csánki V, 883.) Nagy- és Kiskend a régi Küküllő vármegyében Erzsébetvárostól északkelet felé.
