Budapest Régiségei 16. (1955)
TANULMÁNYOK - B. Thomas Edit: Az aquincumi palaestrák 89-103
felvilágosítást nyújtana." 11 A későbbiekben még látni fogjuk, hogy szerencsésen feliratos emlékünk is van, amely a két épület kapcsolatára és rendeltetésére mutat. Visszatérve a fürdőépülethez, az épület K-i zárófala mellett azzal párhuzamosan keskeny folyosó vezet az apsis mögötti nagy négyszegletes udvarba, amely, mint majd látni fogjuk, egy kisebb testgyakorló tornaudvar volt (1. kép, XXII). Ezt az udvart az F utcától egy mélységében kettős tagolású helyiségsor választja el, amelynek felmenő falai a nagyon vékony falalap után következtetve valószínűleg fából készültek és az utca felé boltsort alkottak. Belső helyiségei a fürdő nagyudvarához tartoztak. A XXII. számmal jelzett udvarnak itt a boltsorok mellett, azoktól D-re is volt egy keskeny bejárata, talán azok részére, akik csak a testgyakorló teret kívánták igénybe venni. A bejárat mellett egy igen érdekes és szépen kiképzett egyes fürdőépület áll.A fürdőépület leírását korábban Kuzsinszkytól, 12 majd később Nagy Lajostól kapjuk, aki a kis fürdőben lévő birkózó mozaikot bőven ismerteti: 13 „Az udvar délnyugati szögletéből két lépcsőfok vezetett az ajtóhoz, amely kettős szárnyú volt, amellett azonban a fürdőnek egy hátsó bejárata is volt. Ez a fürdő azért is érdekes, mert megmaradt mozaikkal kirakott padozata, azonban ez a mozaik, sajnos, megrongálódott, csorbák keletkeztek rajta és ezeket a hiányokat mészöntvénnyel vagy pedig tégladarabokkal pótolták. Szerencsére azonban a padlózat nagyobbik fele a maga eredeti épségében megmaradt és végtelenül érdekessé teszi azt a rajta látható figurális dísz." 14 A fürdő mozaik padlóján egy palaestrajelenetet ábrázoltak (5. kép) birkózó atléták és a mester alakjával: a kép jobbfelén a pálmagally, a győzelem jele, efölött három strigilis — vagyis bronzból készült kaparó szerszám, melynek segítségével az atléták a beolajozott testükre rakódott homokot távolítják el fürdés előtt — van felaggatva. A mozaikképen még egy olajos korsó és ezalatt consolon egy tál is látható. Mindezek a tárgyak hozzátartoznak egy palaestra felszereléséhez. 15 A fürdő, amely csak egy személy számára készült és nem nagy a medencéje, szervesen hozzátartozik a második számú közfürdő testgyakorló teréhez, palaestrájához, ennek megfelelően mozaikpadlóját is — mint látjuk — palaestra-jelenet díszíti. A fürdő célja ugyanaz lehetett, mint az itáliai analógiák esetében, 16 ahol az egyes fürdőket az előkelőbbek használják, de használhattak ilyen külön kisméretű medencét a palaestrában az olajtól és homoktól beszennyeződött testek lemosására is. Az ún. nagyházhoz tehát az alaprajzon (1. kép) XX., XXI., XXII., XXIII. és XXIX. számmal jelölt helyiségek tartoztak. Ezek közül már a XXII. számú udvarról és a XXIII. egyes fürdőről kiderült, hogy a második számú közfürdő szerves részét képezik. Maradna még a nagyházból a XX., XXI. és XXIX. számú helyiség. A XX. számmal jelzett egy kövezett, fedetlen udvar-bejárórész, amelyből kapuk vezetnek a XXIX., XXI. és XXII. számú térségekbe. A XXI. számmal jelzett nagy terem még a fürdőt magában foglaló épülettömbhöz tartozik. Lelőkörülményeinek leírásában említik, hogy a helyiség belsejében talált törmelékrétegből következtetve, ez a traktus emeletes volt. A XXI. és a felette lévő helyiség társas-Összejövetelekre vagy egyéb közösségi megnyilvánulásokra nagyon alkalmas lehetett és mint ilyennek feltétlenül volt kapcsolata a második számú közfürdővel. A XXI. számú helyiség törmelékéből egy zárt éremlelet került elő, amely Elagaballustól (218—222) Gallienusig (253—268) terjed. 17 Ez a lelet azonban a többi leletösszefüggés ismeretének hiányában az épületek korának megállapítására kevés támpontot nyújt. A XXIX. számmal jelzett helyiségcsoport, amely az aquincumi romterület DK-i szélen van, mélyebben fekszik a korábban tárgyalt épületeknél. Szervesen nem is tartozhatott a fürdő körzetébe, de mint látni fogjuk, kapcsolata mégiscsak volt ezekkel. A XXIX. számú épülettömb E-vel jelzett helyiségében 1884-ben Thorma Károly 18 egy görög nyelvű, falra festett dipinti felirat több töredékét találta. A feliratban erősen erotikus tartalmat vélt felfedezni és a felirat, a falakon talált festett jelek meg az épület mélyebb fekvése miatt hajlandó volt az aquincumi lupanáriumot (bordélyházat) látni e romokban. Később Kuzsinszky a felirattöredékek összeállítása és gondos vizsgálata után elhelyezte őket összefüggéseik sorrendjében (6. kép). Szellemes megfejtésének eredményeként a görög feliratból teljes bizonyossággal meg lehetett fejteni az A r ov(>cu)vto; (APOLLONIOS) nevet és a nakawvpa (PALAISTRA) szót, és ezen kívül még egy férfinév töredékét. Kuzsinszky a feliratban két férfinak a palaestrában történt kitüntetése megörökítését látja. 19 Ezt a feliratot lehetne véletlennek is felfogni, 94
