Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Római épületek Óbudán a Kiscelli u. 10. sz. alatt 41-87

A töredékekből arra következtethetünk, hogy a nyilazó vadász fehér ló hátán ül. A ló sörényét, szügy ét, nyakát fekete, barna árnyalással domborították ki, ezzel szemben egészen stilizáltán, árnyalás nélkül érzékeltették a vörös színű, díszes lószerszámot. Az egyik töredéken az íjász barnával körvonalazott tegeztokját ismerjük fel.

56 Vadászjelenet ábrázolás kedvelt volt a római korban, a nagyművészet, iparművészet általánosan alkalmazta. Sírládákon,

57 díszedényeken

58 stb. a hellenisztikus típust ismétlik újból és újból a provinciákban is.

59 A Kiscelli u.-ban előkerült vadászjelenet a kontraszt-íj as főalakkal

60

, ismeretlen a nyugati provinciák ábrázolásain. Kapcsolatai a kisázsiai falfestészet felé mutatnak.

61 Ugyanilyen íjász alakot, vadász jelenetet látunk egy dura-europosi mithraeum falán (46. kép), bár itt természetesen az ábrázolás szimbolikus értelmű

62

. Az egyik keresi katakomba vadászjelenete alatti

63 márványt utánzó lábazati rész, annak beosztása, sőt egyes falmezői is egyeznek az aquincumi jelenettel. így arra gondolunk, hogy a két falfestmény olyan csoporthoz tartozik, mely ugyanazt a témát dolgozta fel. A vadász jelenetnek ez az ábrázolásmódja Kis-Ázsiában született meg, elterjedését némi változtatásokkal Trierig követhetjük, Aquincum tehát egy közbeeső útállomás.

64 A kisázsiai falfestmények ismertetője figyelmeztet is arra, hogy a vadászábrázolás keleti vonatkozásai a nyugati provinciákba is átkerültek, de itt ez az ábrázolásmód, valamint Mithras lovas képe sem honosodott meg.

65 Keleten viszont a vadászjelenetek egész sorát ismerjük még magánházakból is.

66 A frígsapkás íjász önmagában, lóháton és állatokkal körülvéve váltakozva szerepel az ábrázolásokon. A Kiscelli u.-i vadászjelenetes töredékek között látunk olyanokat, amelyek festett félos^lopho^ (47., 48. kép) és párkányhoz (49. kép) tartoznak.

67 Provinciális épületeinket inkább festett stukkó szokta díszíteni; a tektonikusán kiképzett oszlop, amelyen a faragást festéssel érzékeltetik, nálunk szokatlan. A féloszlophoz tartozó töredékeken az oszlop törzsét vörös alapra felfutó zöld szőlőlevelek 28. kép. Hombár az I. építési periódus egyik szemétgödréből 29. kép. Hombár az egyik korai szemétgödörből