Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Római épületek Óbudán a Kiscelli u. 10. sz. alatt 41-87

félig elkorhadt és megszenesedett gerendamaradványok mellett néhány ép agyagedény került elő. Ezeket — kancsót

33 (32. kép), háromfülű korsót

34 (33. kép), virágcserép alakú tálat

35 (34. kép) — vízmerítés közben ejthették be a kútba, ahol az ép edényeket az iszap továbbra is megőrizte. Ez a három edény is a Kiscelli u.-i fazekasmühelyben készült. Nagy Lajos az aquincumi tábor nyugati oldalán több olyan középületet tárt fel — többek közt a Raktár, Szél, Vihar, Berend utcákban

36 —, amelyek azt mutatták, hogy a tábor körüli canabae, vagyis a katonasághoz tartozó kereskedők, iparosok, hozzátartozók stb. lakónegyede, a II. sz. folyamán még a tábor nyugati oldalán terült el,

37 a déli oldalt egyelőre tervszerűen szabadon hagyták a város későbbi terjeszkedése számára. Erre az oldalra ekkor elsősorban műhelyek,

38 gyárak, középületek

39 stb. kerülhettek. Ez a megfigyelés is amellett szólna, hogy Kiscelli u.-i római épületeinket az építkezés első korszakában a táborhoz tartozó egyik fürdőnek tartsuk. Több feliratos emlék számol be fürdő építkezéséről az aquincumi táborvárosban,

40 de ezek közül egy sem vonatkozhatott szóbanforgó épületeinkre, minthogy az egyik felirat nagyobb thermát említ, a többi későbbi építkezésekre vonatkozik. Kiscelli u.-Í épületeink a II. sz. vége felé elpusztultak s ugyanez volt a sorsa az előbb felsorolt táborvárosi lakóépületeknek is. Az eddigi kutatás álláspontja szerint Aquincum is leégett a 169—171. évek valamelyikében, amikor a Duna túlsó partján lakó barbárok egyesült erővel támadták a római birodalom határait. Legkorábban ekkor pusztulhatott el fürdőnk első ízben, minthogy itt az egyik — később újjáépített — helyiség terrazzopadlóján már Marcus Aurelius császár pénzét találtuk.

41 Az ásatási megfigyelésekből leszűrhető következtetések alapján azt mondhatjuk, hogy a Kiscelli u. 10. sz. alatt feltárt római épületek közül az 1. sz. épület első alaprajzi elrendezését nem ismerjük. Egyes falnyomok és a mindennapi élet használati tárgyai tájékoztatnak arról, hogy az épület állott a II. 32. elején. A 2. sz. épület C, E, L, M helyiség által közrezárt része épült meg ebben a korszakban. Az E és L közfallal azonban később osztották csak meg a korábban nagyobbméretű helyiséget, az M helyiség fűtése ekkor nyugat felől történt egy fűtőfolyosóról, amelynek végébe ásott nagyobb szemétgödörbe hordták a törött edényeket, ételmaradékokat stb. A fűthető M helyiségben melegvizű fürdőkád állott, ezzel szemben az E helyiség délnyugati falsarkában hidegvizű kád volt. A. második építkezés korszaka A quadmarkomann háborúk pusztításai után újjáépített helyiségek alaprajzi elrendezése a következő: kőlapokkal kirakott udvar terült el az 1. sz. épület középpontjában (15. kép, alaprajz F). Ennek nyugati oldalát félköríves záródású fürdőmedence zárta le. A medence lefolyócsöve kúpcsatornába vezetett, amely észak felé fordult és abba a csatornahálózatba torkollott, amely az előző építkezésnél leírt korábbi csatornahálózat fölött húzódott,

42 miután azt már használaton kívül helyezték (35. kép). Az udvar északi, illetve déli oldalán egy-egy nagyobb, majd egy-egy kisebb helyiség következett G, H, — A, I. Mindegyik padlófűtéssel volt ellátva. A kövezett udvarrész kelet felé a még feltáratlan területsáv alatt is folytatódott, viszont a szobákból ugyancsak kelet felé egy további padlófűtéses traktus nyílt, amelynek kikutatása így már nem állt módunkban. Az épületbe kelet felől történhetett a bejárás. Évekkel ezelőtt a Korvin Ottó u. északkeleti végénél római úttestnyomot tártak fel,

43 ez az utca zárhatta le észak felől azt az épületcsoportot, amelyhez az 1. sz. épület tartozott. Ugyanennek az épületnek az apsissal lezárt része nyugat felé egy hátsó udvarra nyílt, amelyet a korábbi periódusnál említett kút eltömése után nagyobb kőlapokkal borítottak be. (B-vel jelölve az alaprajzon.) Ezt az udvart nyugat felől a 2. sz. épület C helyisége szegélyezte. Az újjáépítés során ennek a helyiségnek padlószintjét 70—80 cm-rel megemelték. A két padló között fűtésnek nyoma nem volt, bár a helyiség egyik sarkában agyagból rakott kémény és füstlyuk került elő.

44 Az észak felől szomszédos D helyiség közfalát ekkor teljesen újjáépítették, amit az bizonyít, hogy az új fal a régihez viszonyítva hegyes szöget zár be. Ugyanígy falat húztak az E és L helyiségek között is és azon keskeny ajtónyílást hagytak. Az utólagos falazást itt az mutatja, hogy az új közfalat a meglévő terrazzopadlóra helyezték (36. kép). 44