Budapest Régiségei 16. (1955)

JELENTÉSEK - Szilágyi János: A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest területén és az Aquincumi Múzeum értékesebb gyarapodásai az 1951-53. években : előzetes jelentés 387-426

illetőleg kötötte össze a szóbanforgó nyugati és déli szárnyat. Ezt a terjeszkedést azzal magyarázzuk, hogy az anyagi eszközöknek és igényeknek eme gyarapodása, esetleg a III—

IV. század fordulójától, a nagyvagyonosság és a nagybirtok elburjánzásához

72 nyújthat adalékot, az aquincumi katonai kolónia körzetében is. Ez egyik oka lehetett annak, hogy a IV. század elejére a pannón-kezépdunai tartományok vezérszerepének a társadalmi és gazdasági alapjai meggyengültek, és ez természetesen együttjárt a hegemónia elvesztésével. A lakóház-csoport végsorsának, felhagyásának a kifejtését Sz. Póczy Klára adja elő ebben a kötetben, az 52-70. lapokon. Mi csak arra mutatunk rá, hogy ez a hely a rómaikor vége felé, amikor a legiótábort — jelenlegi feltevéseink és kutatásunk szerint — a Duna mellől délnyugat felé tolták el,

73 az itteni házcsoport 50—100 m-es közelségre került annak délnyugati sarkához, sőt csaknem az erődített tábor elé. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a tábori kolóniának ezt a részét előbb ürítették ki régi lakói, már akkor — valószínűleg a IV. század derekán —, amikor még az erődítmény mögött, attól nyugatra virágzó ókeresztény község tanúságaként, bazilika és temetőkápolna épült.

74 Azon a területen, ahol az erődített tábor belsejét tételezi fel a szakirodalmi hagyomány, három helyen is folyt modern beépítést megelőző, illetőleg kísérő leletmentés ezekben az években: a Miklós, a Laktanya és a Sorompó utcában. A Miklós u. 32—40. sz. telkeken a XIX. századi temető sírbeásásai erősen megzavarták a régebbi földrétegek képét. A kutatóárkok oldalaiban mutatkozó, kelet-nyugati és észak-déli irányú, részben párhuzamosan haladó árkok rendszerét és összefüggését még a következő években folytatandó kásásaink hivatottak tisztázni. Alighanem az i. sz. I. századi földmű-tábor, esetleg a Domitianus-kori legiótábor sáncárkait jelentik. A III. ker. Laktanya u. 31. sz. alatt, az északabbi udvarban, gazdagon dekorált építmény tartozékai a jelentkező rómaikori falmaradványok és díszítő elemek.

75 Az erődített legiótábor parancsnoksági központjának a szomszédságában vagyunk ezen a helyen. Talán a főtisztek háza volt az a fényűzően berendezett épület, esetleg a tartományi vagy a táborterületi igazgatás főhivatala.

76 A csonka alaprajz és a kis területre szorítkozó eddigi feltárás leletei alapján határozottabban nem foglalhatunk állást az itt kibontakozó tábori építmény rendeltetése tekintetében. Ennek a teleknek északi szomszédságában, a Sorompó u. 2. sz. alatt, a Kis Dunaág partján, modern építkezés alapozási gödrében rómaikori terrazzopadló, rajta falfestmény-töredékek, de odább

77 csontváz mutatkoztak. Eszerint a rómaikor vége felé az itteni lakóépületbe is beletemetkeztek. Átellenben a dunai szigeten az ún. helytartói palota épült. Szemlénk földrajzi sorrendje alapján most az óbudai Hajógyárszigeten folytatott kutatásaink

78 legfőbb eredményeiről adunk előzetes jelentést. Az utóbbi három év során összesen 17 hónapon át volt módunkban — a modern gyár műhelycsarnokai között rendelkezésre álló szabad területeken — a császári helytartó (Kelet-Pannónia kormányzója) fényűző villájának tervszerű feltárását végeznünk. Ennek eredménye (12. kép, alaprajz) ugyan üres foltokat is mutat még a modern gyár építményei helyén, de mintegy kétharmad részében

79 már sikerült megrajzolnunk az antik palota alaptervét. A főépítmény szélessége, vagyis észak-déli kiterjedése

80 közel 83 m. A kelet-nyugati irányú kiterjedésére ma még csak következtethetünk -— a feltártság mai fázisában —, vagyis hosszúsága 106—8 m lehetett. A négy építkezési periódus közül a III. építkezés, mint a kiépített főépítmény, a tulajdonképpeni, teljes palota. Ezen belül is ez talán három építkezési szakaszt jelent, amennyiben kiépítésszerűen, fokozatosan nyerte el a legteljesebb formáját.

81 Az I. építkezésből eddig egyetlen kőfalas létesítmény vált 24. kép. Szökőkút (?) tartó hengere a palota udvaráról 26* 403