Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Horler Ferenc: Középkori kőfaragó- és elhelyező jelek a budavári lakónegyed épületein 373-386

HORLER FERENC KÖZÉPKORI KŐFARAGÓ- ÉS ELHELYEZŐ JELEK A BUDAVÁRI LAKÓNEGYED ÉPÜLETEIN A budai vár lakónegyedében az épületeken az utóbbi években végzett tudományos kutatások során, 1954. december 31-ig 91 db eddig ismeretlen középkori kőfaragó- és kőelhelyező jelet gyűjtöttünk össze. E gyűjteménynek teljessége érdekében közlöm a már előbb talált és ismertetett 16 db kőfaragó- és elhelyező jelet is. A kőfaragó jeleken kívül számos kő-, elhelyezési és összeillesztési jelet is ismerünk. Az egyes épülettagokat, kvádereket, pillértagokat, borda- és boltozati elemeket pontosan a maguk előre meghatározott helyére kellett illeszteni. E művelet megkönnyítésére szolgáltak a kő felületébe bevésett elhelyezési jelek. Ezek gyakorlati jelentőségük és szerkezeti sémájuk tekintetében eltérnek a kőfaragójelektől, bár, kivált a késői gótikában, határvonalaik meglehetősen elmosódtak. Ezeket az elhelyezési jeleket rendesen nem a kőtömbök frontális oldalán, hanem az összeillesztési síkokon alkalmazták, ahol a szomszédos épülettagokon látható hasonló bevéséseknek feleltek meg. Tekintettel arra, hogy ilyenkor az egyes kőtagoknak egyszerű összeadásáról volt csak szó, szinte magától adódik a római vagy gótikus számjegyekből, vagy pedig a nagy kezdőbetűkből álló jegyrendszer használata. Az ilyen jeleket tehát elhelyezési jeleknek kell tekintenünk. A vár lakónegyedében az alábbi épületeken találtunk kőfaragó jeleket : 1. A középkori Mária Magdolna (később helyőrségi) templom tornyán és a barokk-kori hajó bontásakor előkerült, falazókövekként felhasznált középkori faragottköveken, összesen 56 db kőfaragójel (1. kép, 1—56.). 2. A budavári Nagyboldogasszony templom déli, ún. Mária-kapuján, a templom belső pillérein és szentélyében, összesen 29 db kőfaragójel (2. kép, 1—29.). 3. A Szentháromság u. 7. sz. ház kapualjának nyugati falában lévő ülőfülkesoron 8 db, ugyanezen kapualj keleti falában lévő ülőfülkesor egyik kibontott kövén 1 db, összesen tehát 9 db kőfaragójel (3. kép, 1—9.). 4. Az Úri u. 24. sz. ház kapualjának északi falában lévő ülőfülkesor kövein 5 db kőfaragójel (4. kép, 1—5.). 5. Az Országház u. 2. sz. ház déli falában lévő ülőfülkesoron 3 db kőfaragójel (5. kép, 1—3.). 6. Az Úri u. 64—66. sz. ház észak-nyugati földszinti helyiségében lévő középkori árkádív északi pillérének lábazatán 1 db (6. kép, 1.). 7. Az Úri u. 36. sz. ház udvarán egy pajzsba faragott mesterjegy (6. kép, 2.). Lux Kálmán 1944 előtt a Domonkos-templom tornyának helyreállításakor talált közelebbről meg nem határozott helyen egy kőfaragó jelet: rajza w formát mutatott, amelynek középső csúcsán kereszt van. Megállapítása szerint ez a jel a meisseni Albrechtsburgon is előfordul. Ezt a kőfaragójelet most nem állt módunkban újból ellenőrizni.

1 Összesen tehát a vári lakónegyed területén 105 db kőfaragójel ismeretes. Ebből 15 már 1944 előtt ismert volt. Az alábbiakban ismertetem a kőfaragó jelek egyenkénti elhelyezését : A Mária Magdolna templom tornyán eredeti helyén van 20 db kőfaragójel (1. kép, 1—19. és 56.). 1. sz. A főkapubéllet déli oldalának 3. kősorában. 2. sz. A főkapubéllet északi oldalának 2. kősorában. 373