Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Várnai Dezső: A budai Várpalota középkori kőfaragójelei 325-362

JEGYZETEK „A- BUDAI VÁRPALOTA KÖZÉPKORI KŐFARAGÓ JELEI" C. ANYAGKÖZLÉSHEZ 1 Ilyen érdekesnek ítélik az építészettörténettel foglalkozó magyar és külföldi kutatók is, 1812-től (a pompeji ásatások kiértékelésétől a novgorodi és bogoljubovi palota-komplexumok ásatásainak feldolgozásáig.) 2 Lásd Horler Ferenc tanulmányát. 3 Mihalik József: A kassai Szt. Erzsébet templom c. művében (amelyet a M. Tud. Akadémia Régészeti Bizottsága megbízásából írt és ami 1912-beh Budapesten jelent meg mint a mű első része) olvassuk: „A kőfaragójelek nem önkényesen alakított szeszélyes ábrák, hanem egy meghatározott alapidomba bizonyos kulcs szerinti beleilleszthető olyan jelvények, amiknek szimbolikus jelentőségük is volt. S miután ennek értelmével a legénynek tisztában kellett lennie, a részére megállapított jelet »olvasni« azaz szimbolikusan értelmezni és »beállítani« vagyis kulcs gyanánt szolgáló alapidomba geometriailag beleilleszteni kellett tudnia." 4 K.Friedrich (az ulmi székesegyház főépítésze): Die Steinbearbeitung in ihrer Entwicklung vom 11. bis 18. Jahrhundert, (Augsburg 1932.) c. alapvető művében írja. 5 K. Friedrieb, id. mű. 8 R. R^iha: Studien über Steinmetz-Zeichen (Wien 1883) c. művében is megállapította már. 7 K. Friedrich, id. mű. 8 Schmidt: Maulbronn. 1903. 9. 9 Fró'de Vilmos: Felső-magyarországi középkori épületek kőfaragójelei. M. M. É. E. közlönye, 1900. 421-443. (közel 500 jelet ismertet). 10 Horváth Henrik: Budai kőfaragók és kőfaragójelek. Bpest. 1935. 11 K. Friedrich, id. mû. 12 Mihalik József, id. mű, 54. 13 Horváth H. : Budai kőfaragók és kőfaragójelek c. művében (Bp. 1953) közölt ún. Miserere mester. 14 Lásd Horler Ferenc tanulmányát. 15 Dercsényi D.: Nagy Lajos kora. Bp. 1942. 102. 16 A bécsi minorita templomnál kétszer fordítva látható, mint elszórtan jelentkező analógia. L. továbbá Fr. R%iha: Steinmetz-Zeichen Mitt. der. K.u.K. C. Com. 1881. 105-117. 1-28. tábla 1-548. sz. Conrad Roritzer regensburgi mester (aki 1480-ig dolgozott) jeléhez is hasonló ez a jel. 17 Az utóbbi jel azonban már inkább Wolfgang Roritzer regensburgi mester jegyéhez hasonló, aki 1514-ig dolgozott. Ez éppen úgy, mint a többi külföldi analógia, nehezen hozható vonatkozásba jeleinkkel. — Fr. Rziha: Meisterzeichen Mitteilungen der K.u.K.C. Com. Wien. 1883. 18 Fró'de Vilmos, id. mű. 19 Conrad Roritzer regensburgi... 1. 3. jegyzet, id. mű, i. h. 20 Az utóbbiakhoz hasonló, a bécsi Maria am Stiegen templomban is előfordul. L. továbbá: K. Friedrich, id. mű. 21 Ez előfordul a strassburgi Münster tornyán is az erkély feletti részen. L. K. Friedrich, id. mű, Knauth gyűjtemény, 1065, és 1064. 1127. sz. jel. 22 Ugyanez előfordul kétszer a budavári főtemplom Mária-kapuján is. JL. Horler F. tanulmányát és Fró'de, id. mű, gyűjt. 168. sz. jel. 23 Fró'de, id. mű, gyűjt. 378. sz. jelet a Szepeshelyii kápolnán. 24 Uo. gyűjt. 379, 361, 363, 364. sz. jelét a szepeshelyi kápolnán és Bártfán. 161, 211, 362. (fél nyílheggyel) 95. sz. jelünk tükörképe. 25 Hasonló jel van Völkermarktban, 1522. évszámmal. 26 Hasonló jele volt Böblinger Miksa regensburgi, majd esslingeni mesternek. L. K. Friedrich, id. mű. 27 Előfordul a kassai székesegyház belsejében 1430—60-ig, lásd továbbá Fró'de, id. mű, 218. és 260. sz. jelét, hasonló hozzá 167, 176, és 203. sz. jel is. 28 Előfordul ez és tükörképe is a strassburgi Münster tornyán 1399—1439-ig. L. még Fró'de, id. mű. 29 Ehhez hasonló jel Ulrichsbergben és Mariasaalban, Klagenfurt mellett is előfordul szórványként, de nehezen hozható vonatkozásba a mi jeleinkkel. 30 A 7—9. sz. jelhez hasonló Mariasaalban (Karintia) is előfordul, a 21. számúhoz hasonló pedig a nyírbátori Báthory-templom (1484— 1511) és Visegrádon a Mátyás díszudvar boltozati bordáin is felismerhető. Lásd az előző jegyzetben foglaltakat is. 31 Ezekhez hasonló jel Kassán, Csütörtökhelyen, Okolicsnón és Bécsben fordul elő, Mariawörthben pedig a tükörképe, 1540. évszámmal, pajzsalakú keretben, Mariafeuchtben mesterjegy 152l-es évszámmal, ezenkívül Gurkban, Bautzenben és Landshutban is előfordul. 32 Hasonló jel előfordul a kafintiai Seitz karthauzi kolostorban lefelé fordítva kétszer, továbbá Landshutban a Szt. Márton templomon és a strassburgi Münster tornyának 1399—1434-ig épített részén. Viszont nem valószínű, hogy ezek vonatkozásban vannak 82. sz. jelünkkel; 33 E jelcsoporfhoz hasonló a kassai dóm mellékhajójában 1410—30-ig fordul elő. Hasonlónak látszik továbbá a HorváthH., íd. mű, 1. sz. jegyzetében ismertetett budavári főtemplomi jelek egyike is. 34 L. Horváth Henrik id. művében „Petrus Architector" irányító kőfaragómesterre vonatkozó részt. 35 Hasonló a kassai dóm 1430—60-ig épített részén van. Fró'de, id. mű, 52. sz. jel. • , 36 Hasonló jel van a maulbronni cisztercita kolostor káptalantermében 1402 előtti építkezésből, továbbá a regensburgi dóm és domonkos templomban. A két utóbbi Friedrich, id. mű, Knauth-gyűjtemény. 37 Hasonló jel Kassán XIV. század végi köveken kétszer fordul elő (Fró'de, id. mű 141. sz. jele), ezenkívül ugyanitt a 10. 13, 34, 89. 163. sz. jel hasonló, 101. sz. a kassai dóm mellékhajó falán, 127. sz. 1430—60-ig belső falon, 252. sz. 1390—1410-ig kétszer fordul elő a kassai székesegyházon. 359