Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Schauschek János: Adatok az aquincumi ipari technikához 301-324

tulajdonát képező munkaeszközre átviszi a gazda iránti gyűlöletét, ellenséges elemet lát benne és bánásmódjával, akár gép az, akár igavonó állat, igyekszik tönkretenni, vagy szándékosan megrongálni, legjobb esetben pedig gondatlanul kezelni.

1 Tárgyainkat a mindennapi élet legkülönbözőbb területéről válogattuk össze, szerszámoktól kezdve épületszerkezeti elemekig tesznek tanúságot az ókori ipari technika fejlettségéről és a mindennapi élet körülményeiről.

2 1. NAPTÁRKÖ VAGY IDŐJELZŐ SZERKEZET A Múzeum leltári munkái közepette a régi anyagból egy rendkívül érdekes, talányos rendeltetésű darab került elő.

3 Kemény, jóminőségű mészkőből faragták ki. Méretei: hossza 23 cm, magassága 11,8 cm, vastagsága átlagban véve 9 cm (1 kép). A kő egy sík lapnak a része, amelyet kis, egyenes, felül félhengerrel boltozott fülkékkel törnek át, az egyes fülkék fölött bevésett számokkal. Két fülke többé-kevésbé épen látható, de alapjuk nélkül, míg ezektől jobbra és balra a következő fülkéknek csak a kezdetét, illetőleg a töredékét lehet látni. A középső fülke fölött VIIII szám van bevésve, tőle jobbra X-es és tovább jobbra még kivehető a Xl-es kezdete, míg baloldalt a VIII-as két utolsó számjegye látszik. A fülkék teljesen áttörik a kőlapot. A lap teteje elnagyolt, a szélét simára ledolgozták, a lap hátsó része viszont egészen durván faragott. Felmerül a kérdés: milyen célt szolgálhatott a kőlap? Valamilyen napóra alkatrészének minősíthetnénk a követ. A közismert fennmaradt napórák megoldása azonban többnyire kúpfelületszerűen kivájt kő és semmiképpen sem képzelhető el a kis fülkesor az árnyékhatárok jelzésére. Nézetünk szerint a kő időmérési célokat szolgált, vagyis nyilvános naptárkő lehetett.

4 Vizsgáljuk meg a kő egykori, valószínű nagyságát. A kiegészítést eléggé pontosan el tudjuk készíteni. A fülkék átlagos szélessége 4 cm, a közöttük levő elválasztó kis kőpillér szintén 4 cm. Ha egy sorban tizenöt fülkét veszünk fel 4 cm-rel és tizenhat pillért szintén ilyen szélességgel, akkor 60+64, vagyis 124 cm lehetett a kő hossza. (Ha a sorban 16 kis fülkét tételezünk fel, ez a szám bővül 132 cm-re.) Ha a fülkék egy sorban volnának elhelyezve, akkor a kőlap közel 2,5 m hosszú lenne, ami a lap vastagságát tekintve, szilárdsági szempontból sem valószínű. Mivel a kő rendkívül kevés támpontot nyújt, elképzelhető számos más változat is a számok elhelyezésében. Vagyis a fülkék elhelyezése három sorban is lehetséges, ez esetben a kő arányai természetesen megváltoznak (2. kép, 1.). A kövön szerintünk 31 vésett szám volt, az I—XXXI-ig terjedő római számok. Ugyanannyi kis fülke volt belefaragva a kőbe. Minden szám és fülke egyetlen napnak felelt meg. A fülke arra a célra szolgált, hogy egy belehelyezett jel — ami lehetett akár kis fémszobor, akár bármilyen tárgy — jelezze: a hónap hányadik napjánál tartunk. Masszív jellegéből ítélve, aligha szolgált magáncélokat, inkább a nyilvánosság részére készült naptár lehetett. Valószínűleg utcán vagy inkább kereskedelmi ügyletek lebonyolítására szolgáló helyiségben, piacon, illetőleg Forumon vagy törvénykezési csarnokban állhatott.

5 Egy bizonyos: a kő feltétlenül függőlegesen állt, mégpedig befalazva valahova, amit bizonyít a hátsó sík megmunkálási hiánya és a tetőlapon is a szélek kidolgozása. A kő alsó kiterjedése szempontjából csak találgatásokra vagyunk utalva. Számításaink szerint a felső perem 5 cm széles, a kis fülke magassága legalább 7—8 cm lehetett. Kétszer véve a fülkemagasságot és háromszor az 5 cm-es közt, 29—31 cm eredményt kapunk a kő magasságára. Természetesen, ha felirat volt a kövön, vagy pedig napok, illetőleg dátum mutatására szolgáló faragvány, akkor a függőleges kiterjedés sokkal nagyobb lehetett. Mindenesetre kövünk aquincumi, sőt pannóniai vonatkozásban is egyedülálló lelet. Ez a kő egyszerű változata lehetett a nagyobb városokban használt, komplikáltabb szerkezetű, kőbe vésett naptáraknak, amelyek a mindennapi élet, ünnepek, törvénykezés és kereskedelem határnapjait szabályozták.

6 302