Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Kaba Melinda: Az aquincumi parancsnoksági épület belső dekorációja a Laktanya utcában 255-293

a csúcshegyi villa egyik falán ugyancsak szőlőindák, levelek és fürtök ornamensei láthatók.

35 Ezek felülete laposabb a Laktanya utcai részleteknél. Ugyanez a rajzos, lapos kezelés figyelhető meg a villa akanthusleveles párkánysorainál és a polgárváros nagy lakóházából származó — az utóbbihoz nagyon hasonló ábrázolású — darabokon.

36 Szőlőlevelek és fürtök szerteágazó indái futnak fel a Priscilla-katakomba bejárati ívén és a St. Sebastiano-katakomba korai periódusának falán.

37 A geometrikus formában felrakott lábazati díszítés a márvány falburkolathoz hasonlít. A rómaiak az épületek belső díszítésénél gyakran utánozták a természetes falstruktúrát oly módon, hogy az épület külső felületén látható quaderköveket a szobák belsejében stukkóból alakította ki a művész, plasztikus formázással.

38 A négyzetekben és téglalapokban felrakott építészeti díszítés mintájára készült egy herculaneumi helyiség falának lábazatdíszítése, amely analóg az óbudaival. Faldíszítésben a plasztikus dekoráció a legkorábbi eljárás.

39 Stukkóból képezett geometrikus elemekkel burkolták Kercsben az egyik lakószoba lábazatát. Itt téglalapok, négyzetek, háromszögek és rombuszok együttese váltakozott.

40 Az inkrusztációs stílus az i. sz. II. sz. elején virágzik.

41 A 3. számú szoba falfestése is ebből a korból származhat, amit nemcsak az időben megegyező kísérőleletek, hanem néhány analógia is alátámaszt. Geometrikus márványlapberakás részlete látható a Vettiusok házában.

42 Az i. sz. I. sz. végén készült a cadrai 31. számú sírkamra inkrusztált falának lábazata. Itt nem geometrikus keretben, hanem egyetlen megszakítás nélküli sávban dolgozott a mester.

43 A virunumi fürdőkerület első — legkorábbi — periódusában feltárt márványos festésű lábazat ä Laktanya utcaihoz hasonló geometrikus keretben jelenik meg.

44 Az épület díszítésével egykorú és ugyancsak geometrikus formákkal inkrusztált az aquincumi festőlakás egyik szobájának lábazati freskója.

45 A márványos festésű lábazatokra érdekes megállapítást tesz Mau.

46 Szerinte a geometrikus díszítések nem márványlapokat utánoznak, hanem a falat a sérülésektől megvédő faburkolat imitációjának tekinthetők. A falfestészet és stukkóművészet díszítőelemei együtt haladnak egymással, stílusban megegyeznek.

47 Pregnánsan megfigyelhető ez itt a Laktanya utcai épület 2. és 3. számú helyiségében. Az egyik terem festett lábazata geometrikus keretben jelenik meg és ugyancsak geometrikus formában készül a szomszéd helyiség stukkóval borított falának alsó lezárása. A STUKKÓK ANYAGA A stukkótöredékek anyaga nem egységes. A felső 2—3 mm-es gipszréteg alatt egyes daraboknál tiszta habarcsot, míg másoknál terrazzós anyagot használtak alapozásul. Feltűnő például, hogy ugyanazon mennyezet felületén teljesen egyforma, egy időben készülő (nem később átjavított) darabokat egymástól eltérő módon alapoztak. Valószínűleg strukturális követelmények írták elő a stukkómennyezet dekorációjának ezt a feltételét. A boltozaton a stukkó felerősítésére nagyobb szilárdságú hálót kellett készíteni. Ezt terrazzóból alakították, amely erősebb kötést adott. A hálón belüli kisebb részletek elhelyezésére elegendő volt a puszta habarcs is. A stukkót a rómaiak „opus albarium" néven említik.

48 Magáról a gipszréteg alapozásáról eltérő a római írók véleménye. Plinius szerint három sor finom homokot (vakolat) két réteg márványgipszporral vontak be.

49 Vitruvius leírásából az tűnik ki, hogy a három homokréteg alatt (vakolat) még durvább vakolatot is használtak, az így nyert négyes bevonat tetejére alkalmazták a márványos gipszet, de nem két, hanem három rétegben.

50 A Laktanya utcai töredékek alapozásánál nem választható szét ez a több rétegű felrakás. Ugyancsak nem látható a Vitruvius szerinti egészen durva alsó réteg sem. A bevonó gipszréteg finomságában és a felület megdolgozásában eltérések vannak. Az egyes kompozíciók nagy többsége szemcsés anyagból készült. Néhány részlet azonban elüt a többitől, mint például az „in situ" talált geometrikus lábazat, amelynek felületét tükörsimára csiszolták. Sima a boltívelést követő bordapárkány is. Ez utóbbi színben is fehérebb, éppen úgy, mint az egyes pillérrészletek: a voluták és akanthuslevelek. 265