Budapest Régiségei 16. (1955)
TANULMÁNYOK - Seenger Ervin: Egy XIX. század eleji pest-budai látkép és tanulságai 243-251
az időből származó Wonsidler—Herzinger aquatinta is (3. kép), nem szólva több kisebbjelentőségű és az említett veduták közül valamelyikre visszavezethető városképábrázolásról, szintén ezt a nemlétező épületet tünteti fel. Ha mármost ezt a „nemlétező" épületet Aman János Vigadó-tervével (6. kép) összehasonlítjuk, első pillantásra megláthatjuk az azonosságot, ami különösen a Petrich-vedután szembetűnő. Feltehetjük tehát, hogy Petrich és az ő nyomán az Artaria-metszet mestere, Wonsidler és a többiek Aman János tervét mintegy „előlegezték". A valóságos helyzetet, illetőleg helyrajzot ezzel szemben a Silberféle aquarellen kívül Blaschke Jánosnak 1821-ben Schams Ferenc: „Vollständige Beschreibung der... Freystadt Pest.. ." c. könyvének mellékleteként megjelent rézmetszetén (4. kép), egy ismeretlen művész színezett tollrajzán (5. kép), továbbá Joh. Nep. Höchle egyik lavírozott rajzán láthatjuk. Silber, Blaschke, Höchle és az ismeretlen művész ábrázolásai a Petrich-, Wonsidler-féle és az ő nyomán készült vedutákkal egyidejűek, az 1810—1820-as évekből valók, tehát kizárják azt az egyébként is teljesen valószínűtlen, sőt képtelen feltevést, mintha Pollack Vigadóját megelőzően azon a telken egy az Aman-féle Vigadóhoz hasonló épület már állott volna. A Silber-látkép (1. kép) 45x70 cm képfelületméretű vízfestmény, topográfiai hitelességével és életképábrázolásával bőven kárpótol egyébként nem magas művészi színvonaláért. Az annak idején még szabályozatlan Dunaparton hatlovas hintót látunk, a magyar és osztrák díszruhás személyzetről ítélve alighanem udvari személyiség ülhet benne, akinek az előtér közepén álló két férfi ugyancsak tisztelettudóan köszön. Jobboldalon fekete-sárga sávos őrház, balra megrakott teherkocsi : mindezeket a népi és polgári, sőt főúri stafFázs-alakokat a festő primitív közvetlenséggel ábrázolta. A képet 1814/1816 között festhették, az 1813-ban épült gellérthegyi csillagda mellett ugyanis még nem látjuk a csillagászok számára 1817-ben emelt lakóépületet. 2 A viselet is még a közeli napóleoni időkre emlékeztet. Az pedig, hogy az előtérben ábrázolt épületalapozás olyan épületé, amelynek építését már jó ideje abbahagyták, abból is kiderül, hogy egyes szakaszaiban, a pincék rekeszeiben fűvel benőtt buckákat, évek folyamán felgyülemlett hulladékhalmokat látunk. Mindezeket egybevetve megállapíthatjuk, hogy a Vigadó telkén annak Pollack-tervezte alakjában való felépítéséig épület nem állott, csupán az Aman János terve szerint megindult építkezés alapfalai. Ezt bizonyítja a Silber-féle vízfestmény (1. kép), Blaschke rézmetszete (4. kép), az ismeretlen művész rajzrészlete (5. kép), végül Höchle-nek említett rajza, amit nem tartottunk szükségesnek reprodukálni, egyrészt mert új adatot nem szolgáltat, másrészt a rajz annyira halvány, hogy kliséje nem lenne eléggé szemléltető. A kérdéses telken ábrázolt épület Aman János tervezett, de meg nem valósult Vigadója, amelynek terve abban az időben bizonyára közismert volt. Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy az 1810-es és 1820-as évek térképein is a Vigadó telkén hol szerepel épület, hol pedig nem. Lipszkynek 1810-ben megjelent térképe, amely rendkívüli pontosságáról ismert, nem mutat a Német Színház nyugati oldalához csatlakozó épületet, ez a hely üres. Tervezett épületeknek megvalósultakként való ábrázolása egyébként szokásos eljárás, amely a városképábrázolások interpretálásánál sok zavart idézhet elő. 1840 körül keletkezett számos vedutánkon láthatjuk a Lánchidat tervezett alakjában, 1845 után készült látképek pedig a lipótvárosi plébániatemplomot úgy mutatják, amint Hild József tervezte, holott ebben az alakjában a templom nem valósult meg. Több példát is említhetnénk, de ezek már nem tartoznának tanulmányunk keretébe. 244
