Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon, XIII-XVI. század 147-197

JEGYZETEK A „KÜLFÖLDI KERÁMIA MAGYARORSZÁGON" C. TANULMÁNYHOZ A tanulmány első része az első négy csoportot tárgyalja. A feldolgozásban nem szerepelnek az olasz majolikák, mert Mátyás udvarán kívül sehol sem jelennek meg és így tárgyalásuk önálló kérdéscsoportot jelent. Feldol­gozásuk első részét 1. : Bertalan Vilmosné: Művészettörté­neti Értesítő 1954. és Bp. Rég. XVII. A leletanyagot a hódoltság koráig vizsgáljuk. 2 A technikai leírást Falke, H. Wilm és K. Strauss össze­foglalásai alapján készítettem. Mivel ezek a fejlődés történeti menetével alig foglalkoznak, a munkamenet leírásánál csak olyan adataikat használtam fel, amelyek­nél a rendelkezésre álló középkori leletanyag a mester­ség illető fogásait bizonyítja. 3 0. Falke: Das rheinische Steinzeug. 1908. Munkájának megjelenése előtt a rajnavidéki áru nagy részéről azt hitték, hogy Németalföld és Flandria készítményei. 4 Mainzer Zeitschrift. 1906. 73. 8 1. Falke, id. mű. Abb. 59. jobboldali. 6 O. Falke: Gotisches Steinzeug von Dreihausen, i. h,— Kunst und Kunsthandwerk. X. 1907. 295. 7 Magyarázatát 1. Falke, uo. 8 Strauss, K.: Alte deutsche Kunsttöpferei. Berlin, 1923. 20. 8 /a- B. W. Stengel:'Anzeiger d. germ. Nat. Mus. 1908. 65-66. 9 Holl I. : AÉ 1952. LUI. tábla 1. 10 Falke: Das rheinische Steinzeug. 42. — H. Schweitzer: Das städtische Suermondt Museum zu Aachen. Kunst u. Kunshandwerk, 1910. 243. Abb. 52-53. 11 A morva kőcserép-poharak első összefoglalása : Moltbein: Kunst u. Kunsthandwerk. 1910. 75—85. alapján. 12 M : 31,5 cm. Talpa trébelt ezüst, áttört díszítésű: száron sorakozó rozettás levelekkel. A száj foglalatán a talpéhoz hasonló csavart drót; az aranyozott ezüstfedőt csavaros drót szegi, tetején a felnyúló szárat gránátalma koronáz­za. Jellegéből ítélve magyar munka és 1500 táján készült. Csányi K.: Az Eszterházy-kincstár magyar ötvösművei. Rég. Társ. Évk. I. 192-22. 191. 13 Bálint A.: Dolgozatok. 1939. 153. 14 Hattyú u.-i lelet. 1949. Vármúzeum. 16 Registrum super rebus in Velika.. . 1491. Orsz. Levél­tár D. 26051. 16 Radváns^ky: Magyar családélet. II. k. 4. 1529. Maghy Pál hátrahagyott ingóságai. 17 Művészettörténeti Ért. 1953. 214. térkép. 18 Bossert: Gesch. der Kunstgewerbe. V. 396. — Lüer—Creutz: Gesch. der Metallkunst. II. Fig. 241. " Uo. II. Fig. 237. 20 Moltbein, id. mű, Abb. 98. ; és Bunte Hafnerkeramik, Fig. 39. 21 A lüszteres színváltozás a füstölt égetés eredménye; amit a poharak mázatlan belsejének szürkére színezett felülete is bizonyít. Duma Gy. közlése. 22 Várlejtő, Halászbástya alatt. 1953. 23 Moltbein, id. mű. 420. old. 24 Schulek J. ásatása. 25 A É 1895. 287. 26 AÉ 1901. 76. 27 AÉ 1905. 318. 28 A. W. Moltbein: Beiträge zur älteren Geschichte des Hafnergewerbes in Wien u. Niederösterreich. Kunst u. Kunsthandwerk, 1905. 553. Ua.. 1910. 385. 29 Ua., 1927. 81. 30 Szabó K.: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti em­lékei. 1938. 101-103. 31 Garády S.: Budapest területén végzett középkori ása­tások összefoglaló ismertetése. 1931 — 41. Bp. Rég. XIV. 1945. 428-32. Takáts S. : A bécsi fazekasművek. Magy. gazd. tört. szl. 1904. 159-160. 82 Moltbein, id. mű, 1910. Abb. 42. és Moltbein: Wavra­Katalog. 15. számú pohár. 33 L. a soproni Liszt F. Múzeum kiállításának középkori anyagát. 84 Azokat az eseteket, amikor csupán nagyságbeli eltérés tapasztalható, nem vettük figyelembe, már csak azért sem, mert Molthein rajzai a bélyegeknek csak sematikus formáját adják vissza. 35 Riibakov: Remeszlo Drevnej Russzi. 1948. 493. 35. rajz. 86 Moltbein, id. mű, 1910. Abb. 38-39. 41. 37 Uo. 389. 88 GerevicbL.: Castrum Budense. AÉ 79. 1952. 156, 164. 39 Holll.: A vári ásatás középkori kerámiái. AÉ 79. 1952. 181. 1. kép. 1-4. 40 Véleményünket alátámasztja a Musem Vindobonense cserépkancsója is, amelynek füle az itteni darabokkal egyezik. L.: Moltbein, id. mű, 1910. 396. Abb. 62. 41 Morvaország (Rechsen) plasztikus díszü edény, XIII. sz. ; Trient, mázas ereklyetartó, 1207— 18; Magyarország (Abony) mázas fenékbélyeges edényke, XIII. sz. E ritka darabok a helyi kézművesség szempontjából nem is értékelhetőek, hisz egy-egy darab más országból is odakerülhetett. 42 Dísz tér 10. pincekút, 1954. 43 Moltbein, id. mű, 1910. 392.; a kreuzensteini vár leletei között is több példány töredékét említi. 44 Az ismeretlen műhelyek kérdését Szabó K. (id. mű. 103) és Garády S. is (Bp. Rég. XIV. 428-32.) felvetette, de az anyagot a biztos osztrák készítményektől nem tudták elválasztani. 46 Takáts S.: Magy. gazd. tört. szl. 1904. 159-160. 44 „olla terrea vienensis": 1508. Hippolit egri számadás­könyvei. Nyári: Századok, 1872. 356. 47 1488: „Item pro coloribus ad denigrandum quandam fornacem in Maroth. . . . .din. 6." Esztergomi számadás­könyvek másolatai. Akadémiai Kézirattár. L. Voit P.: Mű v. tört. Ért. 1954. 48 így pl. a 66. jegy a XIV. sz.-ból és variációi Molthein 7. jegyével vethetők össze. Molthein idézett utolsó tanulmányában nemcsak fel nem dolgozott osztrák, de csehországi műhelyeket is említ, amelyek grafitos edényt készítettek. 49 Szürke cserép, m: 21 cm. Tabáni ásatásból. 60 Ilyen irányban az elszórt adatokkal szemben jelentős súlyt csak a pozsonyi harmincadkönyvek részletes 189

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom