Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon, XIII-XVI. század 147-197

42. kép. Bécsi díszedény. (Figdor gyűjt. XVI. sz. e.) 43/a-b kép. Bécsi díszedény töredéke. Visegrád, Mátyás-palota PASSAU, TULLN, RIED A grafitos edények készítésének másik nagy, Duna melletti központja Obernzell vagy más nevén Hafnerzell b. Passau, amelynek fazekasai a közeli grafitlelőhelyek (Freinberg, Tiefenbach stb.) anyagát használták fel munkájukhoz. A XVI. sz.-tól kezdve főleg grafitos olvasztótégelyeik válnak híressé. Az 1530-ból fennmaradt fazekas szabályzat rendelkezései (a legények kötelességeiről) a „régi szokásokéra gyakran hivatkoznak, ami szintén azt bizonyítja, hogy már a középkorban is volt itt fazekas céh. Az 1578-as szabályzat 19. pontja azt bizonyítja, hogy a készítményeket itt is jelzéssel látták el. („Sollen die Häfen so mit den Zellermark bezeichnet und doch nit Zellenhäfen seyen allhir in khainerleywegn weder durch frembde noch hirlendige Maister verkaufft noch Jemandt dermit geferlicherweiss betrogen werden. Alles bey straff ein Pfund wachs unnachlässlich in die Lad zu bezahlen.") A bélyegeken előforduló talpaskereszt eredetét Molthein az Ortenburg-család címerére vezeti vissza. A „T" jelű bélyegcsoport edényeit Tulln fazekasai készítették; sajnos az itteni fazekasság fejlődéséről okleveles adatokat nem ismerünk. A város címerében már a XIII. sz.-tól kezdve viseli a „T" betűt. Végül Molthein egy egy ízben előforduló jelzés eredetét Ried fazekasaitól származtatja. A helység ura ugyanis a XV. sz.-ban Ursula Zwingenstein, akinek címerével a pecsétet díszítik. A fazekasok jelzése ebben az esetben is a hűbérúrra vonatkozik ugyanúgy, mint Passau esetében láttuk. AZ AUSZTRIAI ANYAG MAGYARORSZÁGON Mint a bevezetésben említettük, a századforduló idején már számos lelőhelyről volt ismert az ausztriai anyag. A falu- és városásatások megindulásával az eddig szórványosan előkerülő leletek mennyisége gyorsan nő. A kecskeméti múzeum falu-ásatásainak eredményeit összefoglalva Szabó Kálmán már rámutathatott arra a nagy szerepre, amelyet az ilyen edények a XV—

XVI. század falusi háztartásában játszottak.

30 Különösen fontos az a megfigyelése, hogy a Tiszához közel eső községek területén az ausztriai edények sokkal ritkábban fordultak elő, sőt egyes esetekben teljesen hiányoznak. Ez arra mutat, hogy kereskedelmi forgalmunk főleg a Duna vonalához volt kötve. 168