Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: Kassai István Budán 135-145

JEGYZETEK A „KASSAI ISTVÁN BUDÁN" C. TANULMÁNYHOZ 1 A mohácsi csata után a kolostort felgyújtották a törökök, az életben maradt szerzetesek elmenekültek, az épület lassú pusztulásának teljességét a XIX. század elejére érte el. Első ízben Bugát Pál és Henszlmann Imre ásták ki a kolostor templomának és a hozzá csatlakozó épületrésznek alapfalait. (Érdy János: Hazai műrégiség. Családi Lapok. 1853. 281 —284.) Másodízben Garády Sándor ásta ki a romokat 1934 őszén. {Garády S.: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése. Budapest Régiségei XIII. 173—184.) A felszabadulás után a Vármúzeum folytatott itt kisebb ásatást. 2 A kolostor a Budakeszi-út 93. sz. alatt van, festői környezetben a Hárshegy alján. 3 Authore F. Gregorio Gyöngyesino O.S.P.E. Priori Generali. Vita fratrum ord. S. Pauli Eremitarum. Ms. Egyetemi Kvt. 4 Gerevich László: Művészettörténeti Kézikönyv. „Gótikus művészet" c. fejezet. (Kézirat.) 5 Az északi kápolnát 1486— 1492 között építették. (Gyöngyösi, id. mű, Cap. 67.) 1486-ban már az ablakokig elkészült, de teljesen csak 1492-ben fejezték be. Ebben a kápolnában állt Remete szent Pál síremléke, amelyet Dénes pálos szerzetes készített ezidőtájt. 6 A déli kápolna már 1488-ban készen állt. (Gyöngyösi, id. mű, Cap. 68.) 7 Horváth Henrik: Budai kőfaragók és kőfaragójelek. Bp. 1935. 105. Ezt a követ a XIX. században a ferenchalmi kápolnába falazták be. 1950-ben bontották ki, ekkor került a Vármúzeumba. A budaszentlőrinci pálos kolostor köveinek nagy része ma is a környékbeli házak falaiban rejtőzik. 8 A profilbeli eltérés onnan származik, hogy a bártfai mérmű a budaszentlőrinci vakmérművel szemben áttört. A másik különbség az, hogy míg a pálcatag a bártfai baldachinon a primer profil része, a budai kövön a szekundér profilban találjuk meg. Csemegi József: Tervezés-technikai kérdések a középkori építészetben. Bp. 1936. 5. Kassai István életével és művészetével kapcsolatos irodalom. L. : Gsemegi József: Kassai István művészete. Bp. 1939. 3. Ez nem jelenti azt, hogy a mester másutt nem járhatott. Biztosra vehetjük, hogy 1487 előtt Budán is megfordult. Kemény "Lajos: Kassa város régi számadáskönyvei. Kassa, 1892. 15. Az oklevél teljes szövege: Kemény Lajos: Kassa város levéltárából. Történelmi Tár. 1898. 726. Horváth Henrik: Korvin Mátyás és a művészet. Bp. 1940. 18-19. Mátyás király, akinek nyéki kastélya és vadaskertje nem messze volt a budaszentlőrinci kolostortól, gyakran meglátogatta a pálosokat, meg is hívta őket magához. Mátyásról és a pálosokról számos történet maradt fenn. (Garády Sándor: A szent Lőrincről elnevezett budamelléki pálos kolostor. Tanulmányok Budapest múltjából. III. 148.) Gerevich László: A kassai szent Erzsébet templom szobrászata a XIV—XV. században. Bp. 1935. 45. Garádi Sándor, id. mű, 148. — 1403-as oklevél újonnan épült templomról emlékezik meg. ZákonyiMihály: A Buda melletti szent Lőrinc pálos kolostor története. Századok. 1911. 579. A XVI. század eleji faragványok között jellegzetes darab egy reneszánsz virágvázával díszített hatszögletű szentségháztöredék: Vármúzeum, Halászbástya kőtár. 602. ltsz. A rekonstrukciókért Ilosfai József szobrászművésznek mondok ezúton köszönetet. Österreichische Kunsttopographie. Bd. XXIII. Abb. 127. 143