Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: Kassai István Budán 135-145

iï 13. kép. A budaszentlőrinci szentségház rekonstrukciója szentségtartó elkészítéséhez. Ebben a kérdésben a döntő szót a történeti adatok mondják ki: feltételezhető-e, hogy Kassai István a budaszentlőrinci építkezések idején Budán tartózkodott. Kétségtelen az, hogy 1464—1486 között István mester Kassa város polgára volt,

10 innen hosszabb-rövidebb időre távozott el más városokba, 1464—65-ben Bártfára, 1476-ban Diósgyőrbe.

11 A kassai dóm vezető építőmestere volt, az utolsó elszámolás ezzel kapcsolatban 1480-ban történt meg a városi tanáccsal.

12 1467'—1487 között a városi tanács külső tagja. 1487-ben megszakadnak a róla szóló tudósítások, élete homályban marad haláláig. Ebbe a sötétségbe vetett némi fényt egy 1499-es oklevél, amely szerint ápr. 13-án István mester özvegye, Dorottya kérésére a budai tanács levelet küld a kassai tanácsnak, a mester — egykori budai polgár (!) — kassai házának ügyében.

13 Megtudjuk tehát, hogy Kassai István halála előtt Buda város polgára volt. Halála nem sokkal az oklevél kelte előtt következhetett be. Kassai István budai tartózkodásának kérdése már régebben is felmerült. De a budaszentlőrinci faragvány lehetővé teszi, hogy életének az 1487—1499 közé eső korszakát megkíséreljük feleleveníteni. A mester legkésőbb 1487-ben elhagyta Kassát, lemondott külső tanácstagságáról és Budára távozott. A költözködés azért válhatott szükségessé, mert a király — aki munkásságát már több ízben igénybe vette — az udvar körébe szólította.

14 Olyan jelentős megbízatást kapott, hogy meg is telepedett Budán. A budaszentlőrinci építkezés kezdete és István mester Budára költözésének időpontja egy év híján egybevág. A pálosok építkezéseit általában szerzetesi műhelyek végezték, de jelen esetben indokolt a világi mester megjelenése. Ugyanis a pálosokkal igen közeli kapcsolatban lévő Mátyás király részéről baráti gesztus lehetett az, hogy a hírneves királyi építész közreműködését felajánlotta nekik.

15 Kassai István budai tartózkodása idején — ha figyelembe vesszük azt, hogy 1465-ben 35 év körül járt

16 — körülbelül 55—60 éves lehetett. A budaszentlőrinci pálos kolostor felszínre került anyagában sok olyan faragványt találunk, amelyek a tárgyalt időben készültek. Ezek felismerése nem okoz különösebb nehézséget azért, mert a XV. század folyamán csak 1486—92 között építkeztek Budaszentlőrincen. Megelőzően a pálosok a XIV. század végén emelték a kolostor templomát,

17 később, 1516 körül, a templomhoz új szentélyt csatoltak.

18 A XVI. századi kőfaragványok jól elkülöníthetők kevert reneszánsz gótikus formáikkal.

19 A XV. századi faragványok között nagyrészt kevéssé jellegzetes töredékek maradtak fenn, főként sablonos profilú nyíláskeretek, amelyek nem árulják el felismerhető módon Kassai István formáinak jelenlétét. Ezek között találunk egy szamárhátíves puhamészkő vakkeretet (12. kép), amely határozottan rokon a tárgyalt szentségház töredékkel. Ez a részlet profiljában, felfogásában erősen emlékeztet a kassai dóm déli tornyának harmadik emeletén elhelyezett Mátyás-címer keretére is (11. kép). A kassai dóm déli tornya a csütörtökhelyi kápolnával együtt a legnagyobb valószínűséggel Kassai István művei közé sorolható. 141