Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: Kassai István Budán 135-145

műves díszítés borította. Ma a négy oldal közül egy maradt meg jórészben (5. kép), a derékszögű sarokrészlet mellett a másik oldalnak csak az indítása látható (10. kép). A maradvány kiegészíthető vakmérműve körvonalaiban megegyezik a bártfai szent Egyed templom szentségtartója felett elhelyezett baldachin egyik oldalát képező mérművel (3. kép). A hasonlóság fennáll forma és arány tekintetében, de különbséget is találunk: a csekély profilbeli eltérésen kívül

8 (6—7. kép) a budaszentlőrinci töredék gondosabb, részletesebb, faragása formatisztább. Az egymást kristályosan keresztező lemeztagok néhány évtizeddel későbbi időben gyakoriak. Ezeket a vonásokat megmagyarázza a közben eltelt idő. A bártfai szentségtartó 1465-ben készült, a budai 1486—92 között. E hasonlóság alapján még nem teljesen indokolt a két mű mesterét azonosítani. A közös mérműséma gyakori a XV. század végén. Azonban a budaszentlőrinci töredék és a bártfai szentségtartó között elgondolkoztató méretazonosság áll fenn. Ahhoz, hogy megértsük ennek jelentőségét, emlékezetünkbe kell idéznünk a középkori építmények tervezésének módszerét.

9 A középkori építész a maitól eltérően úgy készítette el a tervrajzot, hogy az egyes emeletek alaprajzait egymásba vetítette. Nem készített méretarányos alaprajzot megadott léptékben — ennek semmi nyoma sincs a fennmaradt középkori terveken —, hanem egy adott méretű szabályos idomon belül arányszerkesztéses eljárással határozta meg az egymás alatt, ill. felett fekvő részletek határvonalait. Tehát pl. a bártfai szentségház egyetlen reális horizontális mérete annak a körnek a sugara, amelyen belül Kassai István felismerhetően az egymásba írt négyszögek arányosító eljárását alkalmazta. Ez pedig az az öt bécsi láb átmérőjű kör, amelybe a szentségtartó baldachinjának nyolcszöge, ill. a szentségtartó ház négyszöge beleszerkeszthető (9. kép). Ha a budaszentlőiinci szentségtartó töredékét négyszöggé egészítjük ki, az szintén egy öt bécsi láb átmérőjű körbe illeszthető bele (8. kép). Ez a méretazonosság nem magyarázható meg azzal, hogy mindkét mű azonos rendeltetésű — szentségtartó — volt. Csupán azzal indokolhatjuk, hogy a két mű alkotója azonos személy, aki azonos módszert alkalmazott a tervezésnél, azonos lábmértéket használt. Figyelembe véve a formai azonosságot és a rejtett, de tervezési szempontból alapvető méretegyezést, Kassai Istvánnak valamilyen formában köze volt a budaszentlőrinci 1. kép. A bártfai szent Egyed-templom szentségháza. Kassai István műve. 1465