Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Nagy Emese: Zsigmond király budavári Friss-palotája 105-134

JEGYZETEK A „ZSIGMOND KIRÁLY BUDAVÁRI FRISS-PALOTÁJA" C. TANULMÁNYHOZ A budai királyi palota rekonstruálását a történeti források alapján Balogh Jolán végezte el. Az egyes épületrészek alapján csoportosította a forrásanyagot és így el tudott helyezni sok olyan épületrészt, amelyek eredeti elhelyezéséről edcjig nem volt tudomásunk. A Friss-palotára vonatkozó adatok összegyűjtésével komoly lehetőségeket nyújtott arra, hogy a források és a leletanyag összevetéséből megkísérelhessük a kétszeres lőporrobbantástól már korán majdnem teljesen elpusztított palota elhelyezését és rekonstruálását. A Friss-palotáról szóló általános megjegyzéseiből, amelyekben a, palota helyét határozza meg, idézzük a következőket: ,,A legszavahihetőbb szemtanú, Ursinus Velius így ír róla: »Prima facie (ti. a felvonóhíd után) aedes caesaris Sigismundi immani substructione, mole magis, quam pulchritudine visendae, cum turri quadrata«. A világos leírás nem hagy kétséget afelől, hogy Zsigmond palotája valóban az első nagy udvarban állott, minthogy ugyanerre a következtetésre kell jutnunk, ha Bonfini kevésbé világos feljegyzéseit is helyesen értelmezzük: »quadrata area ante Sigismuhdi atria constituta«. A palota közelebbi helyét azonban egyikük sem jelöli meg. Néhány oklevél azonban említ budai házakat, amelyek »ex opposito platii Fric« épültek. Turóczy a nagy előudvarral kapcsolatban szól róla: »ante castrum Budense in oppositum atrü Frys palotha denominati«. Bonfini megemlíti, hogy Hunyadi László kivégzését a király az ország nagyjaival Zsigmond palotájából nézte végig. Az 1529-i német jelentésből pedig azt is tudjuk, hogy az ostromló törökök, miután a várárkot betömték, a falakon át bemásztak Zsigmond palotájába. Az alaprajzokon, így az alapvetően fontos Rabatta-féle tervrajzon ebben az első udvarban egyetlen egy épület sincs feltüntetve, csupán a tér keleti oldalán jelölnek meg egy helyet, ahol az 1686. július 22-én levegőbe repült épület állott. Ezt a török alaprajz hadiszertárnak, Marsigli feljegyzése »l'arsenale grande«-nak, a karlsruhei rajz és a Juvigny felvétele után készült német metszet röviden Magasinnak, a Fontana és a Rabatta-féle rajz lőporszertárnak nevezi. Marsigli említi, hogy 45 lépcsőfoknyi mélységbe nyúlt le. A török hadiszertár pedig nyilván azonos volt Zsigmond palotájával. Az azonosítást kétségtelenné teszi II. Ulászló számadás-könyveinek 1494-i bejegyzése, amelyből kiderül, hogy már akkor a lőport a Friss-palotában raktározták el. A rajzok és az oklevelek helymegjelölései között némi látszólagos ellentét mutatkozik. Ennek áthidalására két megoldás kínálkozott. Az egyik szerint a dunai keleti oldalon lévő téglány alaprajzú palota nem hosszoldalával, hanem csak rövid oldalával fordul az előudvar, ill. a város felé, de az is lehetséges, hogy fekvő L alakban volt kiépítve. Talán a Schedel-metszet jobb szélén látható, rossz perspektívával egymás mellé helyezett épületek valójában fekvő L alakú épületet jelentenek. Akár így, akár úgy, kimagasló falai mindenképp jól látszottak a városból és érthető, hogy a szélső házak helyzetét a Friss-palotára vonatkoztatták. A dunai oldal kétségtelenül az udvar legszebb része volt, jóval különb, mint a várárokra és a városra tekintő északi front. Az udvarra néző homlokzat is ezen az oldalon jobban érvényesült a kőkapun belépő előtt, mint ha balkéz felől a várfalhoz simult volna". — Balogh Jolán: A budai királyi várpalota rekonstruálása a történeti források alapján. Műv. Tört. Ért. Bp. 1952. 30-31. - Ez úton mondok köszönetet Balogh Jolánnak, aki lehetővé tette, hogy készülő könyvének kefelenyomatából az idevonatkozó, szó szerint idézett forrásgyűjteményét átnézhessem. 2 1494. július 13. Buda. II. Ulászló számadáskönyvéből ,,. . . tractoribus, qui extraxerunt Salnitrium et Sulfur ad aliquot centenaries continens de naui et imposuerunt ad Frispalatha. . ." — Balogh J.: Mátyás király és a művészet II. k. Adattár. Bp. 1944. tördelt korrektúra. 59. 3 Radecius István egri püspök levele. Balogh J.: Műv. Tört. Ért. id. mű, 32. 4 Uo. 5 ,,A feltöltés leletanyaga alapján megállapítható, hogy a fal mögött, ill. fölött álló Zsigmond-kori palotaszárny már a XVI. században, legkésőbb 1560 körül nagyobb méretű pusztulásnak indult és a Szárazárok e szakaszát még a török hódítás ideje alatt részben feltöltötték". (A 4. rétegből 32 db. pénz került elő, legnagyobb részük a XVI. sz. első feléből származik, a legkésőbbi 1560-ból való. Csak egyetlen ennél későbbi darab van közöttük (III. Mohamed, 1596— 1603.) Holl Imre ásatási naplója. 74. 1. 1951. VII—X. hó. Szárazárok. Ezek a megfigyelések a XVI. század második feléből való betöltődésre utalnak. 6 Amint erre Balogh Jolán is utal: id. mű, 38—39. 7 Lux Kálmán 1922-ben, tehát jóval a feltárások előtt írott munkájában (A budai várpalota Mátyás király korában. Budapest, 1922. 6.) azt vallja, hogy a krónika ábrázolását a helyszínen felvett vázlatok alapján a mű kiadási helyén állították össze s a kép több nézőpontból készült vázlatok alapján alakult ki. így a metszet a királyi vár keleti és északi homlokzatát egyesíti magában. Tekintettel arra, hogy a könyv megírása idején Lux nem ismerhette a rendelkezésünkre álló in situ anyagot, a metszet tökéletesnek nem mondható perspektívája alapján joggal gondolhatott ilyenfajta tévedésre. Az nem kétséges ugyan, hogy a metszet nem készült egy nézőpontból és arányai sokszor torzítottak, de ilyen nagyfokú tévedések, mint amilyenekről Lux beszél, nincsenek rajta. Az 1947—52ig folytatott ásatások eredményei igazolták a metszet hitelességét. 8 A szóbanforgó területen az ásatások 1949—52. években folytak. ' 9 Az ásatások folyamán a ,,Savoyai szobortól északra" jelzéssel ellátott területen. 10 A fentiekben említett területek első ismertetését 1. Gerevich László : Castrum Budense. AÉ 1952. 160—161., aki a kelet-nyugati irányú pincesorról megállapítja, hogy a Friss-palota északi zárószárnyához tartozik. — Nagy Emese ásatási naplója. 1951. febr. 11 A terület első említését 1. GerevichL., id. mű, 161. ,,Az Oszlopok közvetlenül a levésett sziklafal előtt állanak. Valószínűleg íveket tartottak, amin az épület vagy a később hozzáépített loggia állott, majd megszűnt és beQ Budapest régiségei 129