Budapest Régiségei 16. (1955)
TANULMÁNYOK - Nagy Emese: Zsigmond király budavári Friss-palotája 105-134
28. kép. Borda a kelet-nyugati irányú épületről 29. kép. Ajtókeret részlete a lovagteremről azonban bizonyosan jóval felülmúlta ezt a minimális magasságot. Rekonstrukciónkon az egyik finomabb faragású ablakot (16., 17. és 18. kép) az alsó, tehát a tulajdonképpeni lovagterem keleti homlokzatára helyezzük, azért a finomabbat, mert ezt az erkélyről közvetlenül szemlélhették. A másikat, amelynek profilja elnagyoltabb (17/a, 19. kép) a felső ablaksorba képzeljük, mivel ebben a magasságban az apró részletformák már nem érvényesülnek, s így kevésbé is volt szokásos, hogy aprólékosabb faragványokat ilyen magasra helyezzenek. 43 Természetesen nem gondolunk arra, hogy a lovagterem egy emeletének valamennyi ablaka teljesen egyforma profilú volt hiszen sokszor előfordul gótikus épületeknél egy helyiségen, vagy egy homlokzaton belül a különböző profilok variálása, de csak egy bizonyos határon belüli kisebb eltérések képzelhetők el. Nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy a lovagteremnek hány ablaka volt, elképzelhető, hogy minden boltszakaszt áttörtek, de az is lehetséges, hogy minden másodikat, mint pl. Vajdahunyadon. A falnyílások szempontjából a Schedel-metszet számszerű adatait nem fogadhatjuk el, mivel a nyílások csak az egymás alatti boltszakaszokban helyezhetők el, a metsző pedig rendszertelenül jelöli őket. A falnyílások pontos jelölésére általában nem is fordítanak gondot ilyen átfogó jellegű ábrázolásoknál. A rendelkezésre álló falfelületre annyi ablakot helyeznek, Wnnyi ott éppen elfér, az ábrázolás legfeljebb csak annyiban adhat támpontot, hogy sok vagy kevés ablak van egymás mellett az épület homlokzatán, s ha nem arányos a rajz, természetesen a nyílások száma sem lesz hű a valósághoz. A palota változatos kiképzésének illusztrálásara bemutatunk még néhány részletet a keleti bástyafal mellől előkerült faragványok közül. Sok gazdagon tagozott nyíláskeret-részlet tanúskodik az ajtók, ablakok kiképzéséről (21-24., 26., 29. kép). Az itt talált konzolok változatos típusai igazolják a konzolokon nyugvó erkélyek meglétét (20. kép). Érdekes darabja még ennek a csoportnak egy lépcsőkorlát maradványa (25. kép), amely a Friss-palota két emelete közötti lépcsőt szegélyezhette. A Szárazárok kőleletanyagának legjelentékenyebb darabja szintén két ablakkeret, az egyik biztosan (27., 31. kép), de valószínűleg a másik is (30. kép) három osztású volt. Az elsőnek szélessége pontosan kiderül az összeillesztett töredékekből, ez kb. 30 cm-rel keskenyebb a lovagterem ablakainál. De alacsonyabbnak kellett lennie azoknál, tekintettel a kettős és egyosztásos ablakok egymástól eltérő arányaira. De közönséges ablaknyílásokon kívül olyan részletek is kerültek elő a Szárazárokból, amelyek nem egyedülálló ablakra, hanem egy boltszakaszon belül elhelyezkedő egyenértékű ikernyílásokra utalnak (32., 33. kép), ezeket inkább a folyosón helyeznénk el, talán épp a kelet-nyugati irányú épület feltételezett deli folyosóján. Az épületek belső udvari homlokzatán — rendszerint ez a díszesebb — sokszor előfordul az is, hogy az ablakok alatt bemélyített vakmérműves díszítéseket alkalmaznak. Ilyen célt szolga hatott az a faldíszkő is, amelynek közepén címerpajzsot láthatunk (34 kép), magát a címer ábrázolását bizonyára ráfestették a simán 124
