Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Nagy Emese: Zsigmond király budavári Friss-palotája 105-134

24. kép. Nyíláskeret részlete a lovagterem épületéről Az eddigiekben elmondottuk a Friss-palota alaprajzával kapcsolatos elképzeléseinket és néhány utalást tettünk már az emeleti részletekkel kapcsolatban is. A következő lépés eddigi rekonstrukciónknak és a feltehetően ezekről az épületekről származó köveknek az összeegyeztetése. Természetesen semmiféle konkrét támpontunk nincs ezeknek az építészeti tagozatoknak az eredeti helyére. Nem is lehet, hiszen a legfelsőbb sziklaszintre emelt épületeket egytől egyig lepusztították a következő századok építkezései alkalmával. Mégsem érdektelen azonban megnézni azt, hogy milyen faragványok díszítették Zsigmond Friss-palotáját, mert ha biztosan nem is tudjuk elhelyezni a különböző építészeti részleteket, rendeltetésüket részben meg tudjuk állapítani s egyes kerettöredékekből rekonstruálhatunk ajtókat, ablakokat s ezzel mégiscsak újra egy lépéssel közelebb juthatunk a budai vár legszebb Zsigmond-kori épületének megismeréséhez. A Friss-palota köveinek két legjelentékenyebb csoportja a Lőportorony előtti feltöltésekből, illetőleg a Szárazárok belsejéből került elő. Az előbbiek anyaga túlnyomórészt mészkő, nagyméretű, zömök, monumentális hatású nyíláskeretek, konzolok és egyéb építészeti részletek. Az utóbbiak nagyrészt homokkőből készültek, tagozásuk valamivel finomabb az előbbiekénél. Az első csoport kövei valószínűleg a lovagtermet magában foglaló épületről kerültek a feltöltésbe, míg a második csoport az ] 578-as robbanáskor a kelet-nyugati irányú épületről zuhanhatott a hosszanti homlokzattól nem messze párhuzamosan futó Szárazárokba. Ez épület feltárt pincesorának belsejéből szintén kerültek elő faragványok, köztük több boltozati vállkő töredéke a pince boltozatából. A Lőportorony előtt talált kövek közül előkerült két olyan ablakkeret, amelynek szélességét meg tudjuk állapítani a töredékek összeállítása után. Mindkét keret szélessége 2,80 m, középen egy osztással és keresztosztással. A gótikus keresztosztásos ablakok arányait figyelembe véve, magasságuk 3,50—4 m-re tehető, tehát igen nagyméretű ablakok voltak. Ha megkísérelünk beilleszteni egy ilyen ablakot a lovagterem hét méteres oszlopközeitől meghatározott falfelületbe, azt látjuk, hogy az éppen jól elhelyezhető az adott térben, s ily módon meghatározza a lovagterem minimális magasságát is,

42 ami kb. 8 m lehet. A terem magassága 25. kép. Lépcsőkorlát maradványa a Friss-palotáról 26. kép. Nyíláskeret osztó lábazata a lovagterem épületéről