Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

hetipiac, előkelő polgár-házak, bankárok, ékszerboltok, idegenből királyi keggyel idecsalogatott művészek és országos előkelőségek palotái tarkítják. 7. A középkori Szt. Miklós-, Ötvös-, Kis- és Zsidó- (Szt. Márton)-utca. A Boldogasszony plébánia-templomtól északra haladó utcának névadója a domonkos-rendiek ittlevő Szt. Miklós-temploma. Ezt a Szt. Miklós-utcát azonban hamarosan hosszában szakasztják ketté árusítóbódék (ezek még a török hódoltság idején is megtalálhatók),

33 így az utca keleti oldala megmarad '-Szt. Miklós-utcának, de nyugati oldala, az itt található ötvösműhelyek- és boltoktól Ötvös-utca névre hallgat, ennek egyenes folytatása észak felé a Szt. Pál-utca, de még az ötvösboltok előtt kiágazik belőle nyugatra az Olasz-utcáig a Kis-utca (parva piatea), a mai pénzügyminisztériumi palota (XI. Ince-pápa-tér 5.) helyén. A sarokház, a ma már nem létező Kis-utca és Ötvös-utca sarkán, a Boldogasszony-plébániáé volt, mellette a Kis-utcában a budaelőhegyi Keresztelő Szt. János-férfikolostor házát 1446-ban Grasso Richárd olasz özvegye: Ilona asszony veszi meg 140 forintért, tőle nyugatra a Kisutcában Korpner Miklós szűcs, 1460-ban pedig ennek özvegye a szomszéd, ugyanekkor Ilona (most már Waladi András felesége) házát 200 forintért eladja Keszthelyi Pető Miklósnak ; hét év múlva a ház, mint zálog, Dénes esztergomi kanonoké 60 forint kölcsön fejében, szomszédai ekkor Plat Leonard pénzverő és néhai Angelo János.

34 Ezenkívül még csak egyetlen házat és annak két szomszédját ismerjük, kb. a XI. Ince pápa-tér 4. sz. (Hr. sz. 8591) azaz a mai Egyetemi Nyomda helyén, (de nem is igen állhatott több ebben a nyúlfarknyi és egyoldalú Ötvös-utcában), ezt az Imre ötvös és Körmöczi István ötvös házai közöttit, László budai prépost 1489-ben (Toldi) Anderko polgár feleségére : Borbálára hagyja végrendeletileg, s e szándékát 1494-ben tárnokmesteri ítélet el is ismeri ; 1501-ben megveszi Toldi Andrástól Kubinyi László diák, a budai vár udvarbírája s eladja 800 forintért Kétházi Pál esztergomi nagyprépostnak, ki misealapítványul hagyja káptalanjára ; 1505-ben is ötvös a bérlője : De Belamis Péter.

35 (Lásd az 5. képet.) 255