Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Fehér Zsuzsa: A Fővárosi Képtár kiállításai, 1947-49 427-436

GARÁDY SÁNDOR f ÁSATÁSOK A BÉKÁSMEGYERI Ú. N. PUSZTA-TEMPLOMBAN ES MELLÉKÉN Békásmegyeren, a Puszta-templomnál a Főváros megbízásából két ízben végeztem ásatásokat. Először 1930. szeptember 13—16. között Tóth Gergely földjén, másodízben 1933. szeptember 11—16. között a vele északon szomszédos Puszta-templomban és a hozzá tartozó területen, amely Benárd Ágoston tulajdona. 1930-ban Tóth Gergely földjén egy kisebb, két lakóhelyiségből és talán kamrából álló, középkorinak látszó épület maradványaira akadtunk. Ennek az ásatásnak csak előzetes tájékozódás lévén a célja, azt nem folytattuk tovább. Az ásatás folyamán néolith-kori, kelta-római és középkori cserépedénytöredékeken kívül egyéb leletek nem kerültek elő.

1 1933-ban a templomnak hozzáférhető részeit és a tőle nyugatra eső kert-részt kutattuk át. (L. az 5. képen a helyszínrajzot). A templomhoz ma a tulajdonos nyaralója van hozzáépítve, körülötte pedig udvara és melléképületei. A Duna mentén, a parttól kb. 70 lépésnyire egy magaslaton fekszik. Tudomásunk szerint a templomról eddig részletesebb ismertetés nem jelent meg. Foglalkozott ugyan vele Rómer Flóris, aki a romokat 1869. aug. 18-án föl is mérte

2 és a szentélyben talált falfestményről rövid ismertetést is írt.

3 Pedig a templom különleges alkata miatt is megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. i Helyszűke miatt kénytelen vagyok csak a leglényegesebb körülményekre szorítkozni. 2 1/1 a Műemlékek Orsz. Biz. 12. sz. a. letétbehelyezett jegyzőkönyvecske 1—13. lapját. s Mon. Hung. Archaeol. III., 1874., I. rész 100. 1875-ben megtekintette és lerajzolta Arányi Eajos is,

4 adatait azonban nem tette közzé. Végül 1898. évi november hó 7-én és 8-án Nyizsnyánszky István ásatott a hajó szentély felőli oldalán.

5 Sajnos, a templomromnál nem érvényesült Arányinak azaz óhajtása, hogy ».. .a szándékos elpusztítást meg kellene akadályozni«, mert, amint azt Nyizsnyánszky jelentése és a mellékelt 1. és 2. kép is mutatja, azt tovább pusztították. A fénykép abban az állapotában tünteti fel a romot, amelyben azt Benárd Ágoston átvette.

6 Amint látható, a békásmegyeriek a sarkokat alulról kezdték ki és ilyen módon igyekeztek elősegíteni a falak leomlását, hogy a kövekhez könnyűszerrel hozzájuthassanak. Ha mostani tulajdonosa nem veszi meg, ma már talán csak az alapfalak tanúskodnának az egykori templomról. így legalább meg vannak védve a további pusztítástól. A '3: képen a romok a Duna felől nézve mai állapotukban a nyaralóval körülépítve láthatók. F kép előterében a templomrom északi oldalán patak részlete is látszik. , A templom egyhajós, egyenes záródású szentéllyel. Ilyen szentélyű templomok nálunk a középkorból nem ritkák. Ilyen pl. 4 Ed Arányi Eajos jelentését 187.6. május • Írjéről. Műeml. Orsz. Biz. 1876. 33. Nyomtatásban nem jelent meg. Ellenben egy Összefoglaló jelentést adott Pest megye , pilisi és váci járásának műemlékeiről, az Arch. Ért. 1881. évi (új folyam I.) kötetében XX—XXVII. Ebben csak rövidén megemlíti a békásmegyeri »Puszta-templomot:« 5 Ed Műeml. Orsz. Biz. 1899., 145., 157. sz. 6 A fényképért ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki. 437