Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

jelenet helyét jelölte ki s csak utána kerültek kidolgozásra az egyes mellékjelenetek. Kiégendő egy pillantást vetni a reliefünkre, hogy meggyőződjünk annak gyári jellegéről. A megmunkálás, különösen a mellékjeleneteknél, ahol az egyes alakok ábrázolása összefoglalóan, a proportiók több esetben helytelenül vannak feltüntetve, egészen felületes. A ruházatot csak ritkán jelölte a kőfaragó, festés nyomai pedig, amelyekkel egyes részleteket kiemelhetett volna, hiányoznak. Gyári tömegmunkát képviselő reliefünk elkészítésénél kétségtelenül nem az esztétikai, hanem a vallásos szempontok voltak az iránytadók.

174 Ennek ellenére értelemzavaró elrajzolással csak ritkán találkozunk.

175 Ez a körülmény már önmagában is arra utalhat, hogy korongunkat egy olyan nagyobb műhelyben készíthették, amely az ilyen ex voto tárgyak kidolgozásában megfelelő gyakorlattal rendelkezett. Ezt a gyártási helyet már korongunk márványanyagára való tekintettel is — Sirmium környékén kereshetjük, ahol a Fruska Gora hegységben kimutathatólag a III. században, de igen valószínűleg már előbb, császári kezelésben levő márványbányák,

176 továbbá ezekkel kapcsolatban álló nagyobb műhelyek

177 dolgoztak. Ilymódon érthető lenne az is, hogy a sárkeszi korong egyes balkáni (Kumanovo, KurtowoKonare) és délpannoniai (Siscia) szoborművek mellett, olyan rajnavidéki ex voto darabokkal (pl. Mon. 253. 1.) áll szoros összefüggésben, amelyek dunavölgyi, közelebbről megjelölve, délpannoniai eredetére már Drexel utalt. IV. A nagy oltárkép. Téglalapalakú, felül lekerekített mészkő relief tábla. 56 cm hosszú, 48*5 cm magas és 10-5 cm vastag. Mithra, valamint Luna mellképe között egy V-alakú rész kitöredezett ; e töredék nagyobb részét azonban később megtalálták. Sérült továbbá Cautes orr- és száj része, Cautopates jobbkarja s a bikára felugró kutya feje. (10. kép.) A bikaölés jelenetét oltárképünkön ívelt fülkébe állítva látjuk. A naturalisztikus barlangra csupán az egyenetlen talaj színt emlékeztet. H jelenet kanonikus fogalmazása, amely a bikát leszúró isten alakját a kutya, skorpió és kígyó társaságában mutatja, szükségtelenné teszi a részletes leírást. Elégséges ezért néhány különös vonást felemlítenünk. 77