Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

minthogy hiányzik az itáliai, rajnavidéki, valamint a keleti emlékeken. Rendszerint a kunyhójelenet mellett jelenik meg. A sárkeszi koronghoz hasonló elrendezésben csupán egyes balkánvidéki szoborművön találjuk meg.

101

. Bzek közül, mint már föntebb is megjegyeztük, a kumanovoi relief az egyes jelenetek elrendezésében is megegyezik darabunkkal. Bzzel a ritkábban előforduló és a mithraikus theológia és kosmogóniától befolyásolt képsorral szemben a dunavölgyi többjelenetes táblák nagyobb része a következő három jelenetet: kunyhóban nyugvó bika, a bárkán hajókázó bika és a nyilazó jelenetet mint egységet, mint a bikakaland első ciklusának képsorát fogja össze. Bzek közül a második ábrázolás egy olyan eseményt tárgyal, amely a bikának házikójából való kiűzése után történt meg. B folytatólagos cselekmény színhelyét sohasem jelzik világosan az ábrázolások. Jogosan feltételezhető azonban, hogy ez az előző jelenetével azonos, t.-i. a planéták világa.

102 Mythikus-történeti értelmezése nem világos előttünk. Csupán az előbbi jelenettel való összefüggését tekintve kockáztathatjuk meg azt a véleményünket, hogy az üldözött bikát a heros másodszor sem tudja hatalmába keríteni, minthogy most is elmenekül, mégpedig bárkán, azaz a holdrégióba (?).

103 À kozmológiai értelmezéséről már föntebb megjegyeztük a legszükségesebbeket. 7. jelenet. A középen egy köralakúan jelzett sziklatömbön ül Mithra és íjával jobbra, egy szikla felé nyilaz, mely utóbbit korongunk 6% széles, kevéssé homorú, pilaszterhez hasonló léctaggal adja vissza. Az isten ruházata nem ismerhető fel ; nem hiányzik azonban fejéről a phrygiai sapka. Blőtte phrygsapkás férfi térdel, előrenyújtott kezeivel ugyancsak a szikla felé fordulva. Az isten mögött egy másik álló férfialakot látunk, fedetlen fővel, amint jobbját az isten válla felé nyújtja. A jelenet ikonográfiája nem nyújt semmi különöset. A nyilazás jelenetét a dunavölgyi emlékekre sajátos, háromalakos redukcióban mutatja be, az egyes személyek jólismert tartásában. Bzt a jelenetet általánosságban úgy értelmezik, mint Mithra egy csodatételét, amelyet az isten, mint Msakrjg az emberek könyörgésére vitt véghez.

104 B felfogás ellenében azonban megjegyezhetjük, hogy e jelenet a dunavölgyi emlékeken mondhatni kivétel nélkül a bikakaland első ciklusában foglal helyet.

105 Ábrázolásunk értelmezését módszeresen 68