Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Seenger Ervin: A mai Várkert-rakpart szabályozása 1800 körül 575-578

a körülménynek tulajdoníthatjuk, hogy telekkönyveink ezt a területet a szőlők között tartották nyilván. Többen vonakodtak a körülkerítésre vállalt kötelezettségüknek eleget tenni. 1810-ben a Szépítő Bizottmány összeírása szerint még tizennégy telek nincs körülkerítve ; ezek között a Valero-testvéreké sem. 1820-ban már csak két szőlőskertnél hiányzik a kerítés. A XIX. század első éveiben három tulajdonosról tudunk, akik fasori szőlőjükön házat építettek. Leyrer József 1803-ban megjelent munkája

1

, mely a korabeli irodalmi irányzatot követve szentimentális levelekben ismerteti Pest nevezetességeit, szól ezekről. Szerzőnk kocsikázásra visz minket a 150 év előtti Városligetbe. A fasor fiatal nyárfái között elhaladva (a fák 1800 tavaszán lettek ültetve) felhívja figyelmünket Pichler János kereskedőnek egyszerűségével és kedvességével megragadó kerti lakára. Ezt a villát (mely a mai Benczúrutca 27. helyén állt) 1838 szeptember 20-án a hozzátartozó 2400 négyszögöles telekkel együtt Széchenyi István vette meg 1 Levrer Joseph: Die Stadt Pesth und ihre Gegend in'Briefen von einem Fremden, Pesth, 1803. 12.000 forintért. Az előbb említett épülettel szemben, a fasor jobboldalán épült Egger János villája díszes portikuszával és ión oszlopaival. Matzenka Konstantin kerti házáról, mely szintén a fasor jobboldalán, de a városhoz közelebb feküdt, Leyrer elítélőleg nyilatkozik. Ezt a tulajdonos kívánsága szerint törökös stílusban építették és sötétszürkére volt festve. A városba visszatérve meglepi az utazót a nagy ellentét, niely a fasori villák szépsége és a Lövöldetérnél kezdődő Pacsirtamező külváros vidékies, szegényes házai között fennállt. A napóleoni háborúkat kísérő pénzromlás hosszú időre gátat vetett a fasori szőlők beépítésének. Az 1805. és 1815. közötti években a tulajdonosok gyorsan váltják egymást. A módosabb polgárok értéktelenedő pénzüket az itteni szőlőkbe fektetik, s azoknak gondozásával keveset törődve, rövidesen kétszeres áron adják el. Az az 1200 négyszögöles fasori telek, amit a város 1800ban 250 forintért árverezett el, 1809-ben 7000 forintot ért s -1811-ben 12.000 forintért cserélt gazdát. Az 1816 után bekövetkezett stabilizációval az itteni telkek értéke 1500, 2000 bécsi értékű forint. 4. kép. — A Szepessy-villa.