Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

Külön kell azután felemlítenünk az egyik sisciai táblát (Mon. 221.), amelynek középső jelenete a sárkeszi korongéhoz hasonlóan à jour technikával készült. Ez utóbbi darabon különösen jól tanulmányozhatjuk, hogy a kígyótestnek nagy, ívelt csavarodásokkal való visszaadását az áttört technika alkalmazása tette szükségessé.

40 A sisciai, heddernheimi és kumanovói táblákat különben más sajátosságaik is, amelyekre a későbbiek folyamán még bővebben kitérünk, a sárkeszi koronggal rokondaraboknak mutatják. Mindhármat nemcsak anyaguk, hanem az ábrázolások módja is egy közös, délkelet-Pannóniában, Sirmium környékén működő műhely körébe utalja, ahol — mint már most megjegyezhetjük — a sárkeszi korong készítési helyét is keresnünk kell. Ez a műhely továbbá előszeretettel alkalmazta a bikaölés jelenetét tartalmazó középső medaillonnak babérkoszorúba való foglalását is. A keretezésnek ezt a formáját, amint azt másutt, egy külön tanulmányunkban kifejtjük, a sirmiumi műhelyek alkották meg. Az itáliai, tájképi háttérrel rendelkező emlékeken,

41 továbbá Dácia és a keletbalkáni területek ábrázolásain hiányzik a Mithras-Vita elbeszélésén belül a bikaölésnek egy külön keretezéssel történő elkülönítése. A közös tájképi háttér az elsőnél,

42 illetve az abstrakt, síkszerű háttér az utóbbinál inkább összekapcsolja, mint szétválasztja az egyes jeleneteket. A bikaölés jelenete ezeken csak a szerkesztést tekintve, a tábla középponti helyére állítva és összehasonlítva a mellékjelenetekkel nagyobb arányokban ábrázolva, különül el Mithra cselekedeteinek többi ábrázolásaitól. A Rajna-vidéki oltárképekkel kapcsolatban, amelyek a méreteiben nagy középmezőt kapuzatszerű építménybe állítják, s ez utóbbi pilléreit és homlokzati részét kis négyszögalakú mezőkbe helyezett ábrázolásokkal díszítik, elégséges csak Drexel alapvető fejtegetéseire utalnunk.

43 Pannóniából eddig csak egyetlen ilyen »rajnai típusú« emléket ismerünk, amely jelenleg Hédervárott található.

44 Egy másik megoldást jelent a geometrikus keretforma, négyszög, vagy körszalag alakjában. Az elsőt ezek közül két emlékről ismerjük.

45 A dieburgi oltárképen, mint e csoport reprezentatív darabján a mellékjeleneteket a négyszögű középmező mind a négy oldalán szabadon rendezték el. Kompozícióját tekintve azonos megoldást jelent, azonban határozott vallásos elképzelést kíván visszaadni, a körszalag keretezés, 60