Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: Üvegserleg hálós díszítés utánzatával a budakalászi őrtoronyból 535-540

fogott az új trónbitorló ellen és hazahívta az osztrák földre menekült III. Istvánt. Az első ütközet az év tavaszán az ellenkirály javára dőlt el, mire az magabízottan hazaküldte a segítő görög hadakat. Ez ugyan elhamarkodott lépés volt, mert még a nyár folyamán teljes vereséget szenvedett a törvényes király seregeitől és ő rnaga is fogságba került. III. István azonban kegyesen bánt vele, szabadonbocsátotta és így visszamehetett Bizáncba pártfogójához, kinek nagy terveit helytelen viselkedésével és szégyenteljes bukásával halomra döntötte. Amikor Mánuel látta, hogy a trónkövetelők támogatásával nem tudja befolyása alá hajtani Magyarországot és ezzel a nagy világbirodalom megvalósítására irányuló törekvései is teljesen csődöt mondanak, változtatott az eddig követett politikáján. Felajánlotta Béla hercegnek, III. István tizenhárom éves öccsének saját leánya, a gyönyörű Mária kezét s vele a bizánci császári trón örökösének méltóságát. Hozomány fejében Béla örökségének, a horvát-dalmát hercegségnek átadását kívánta. Az ifjú király örömmel fogadta a háborút elodázó ajánlatot. Mánuellel békét és barátságot kötöttek s az ifjú Béla leendő apósa kíséretében Bizáncba ment, ahol Alexios néven a trónörököst megillető deszpotész rangot nyerte, amely ezidőben a bazileüsz címet viselő császár után az első méltóság volt. A magyar hercegnek bizánci trónörökössé való felavatása nem válthatott ki rokonszenvet a görög közvéleményből, de Mánuel ezzel nem sokat törődött. Bélában a magyar trónnak és ezzel négy régi római tartománynak törvényes örökösét látta, aki Nagy Konstantin és Szent István örökségét egyesítve megvalósíthatja az ő álmát, vagyis újra életre keltheti a nagy római birodalmat. Terve azonban nem sikerülhetett, mert nem alapult a szerződő felek kölcsönös bizalmán. A magyar udvar elfogadta az ajánlatot, mert ezáltal egyelőre megmenekült a bizonytalan kimenetelű összeütközéstől, de egy pillanatig sem gondolt komolyan Béla örökségének a bizánci udvar javára való átengedésére, ami csakhamar ííjabb összeütközésre vezetett. A békeajánlat elfogadásánál csak az volt a fontos, hogy a magyar király időt nyerjen erejének összeszedésére. Mánuel, mivel Bélát nem tolhatta fel trónkövetelőnek, újra IV. István érdekében fogott fegyvert, de célja csak az volt ezzel, hogy a magyar királyt megfélemlítse és megszerezze magának Béla herceg örökségét, ami végül sikerült is neki. K sikereken felbuzdulva Mánuel most már nem elégedett meg ezzel, hanem végleg le akart számolni Magyarországgal. III. Istvánt hitszegőnek és a trónra méltatlannak jelentette ki s vele szemben Bélát akarta a trónra ültetni. Knnek a kísérletnek azonban csak az lett a következménye, hogy öt évig tartó háborúskodás után Spalató és Trau kivételével a Szerémség és a horvát-dalmát tengerpart újra a magyar királyt uralta. Ugyanebben az időben semmivé foszlott a két birodalom egyesítésének terve is. Mánuelnek 1169-ben fia született s a kis Alexioszt apja hamar megkoronáztatta. Béla ezzel a harmadik helyre szorult, sőt még a császár lányával való eljegyzését is felbontották és a császárné féltestvérét, Anna hercegnőt adták hozzá nőül. Helyzete így rangvesztése után a kárörvendő görögök között nem lehetett kellemes, bár a császár bizalmát továbbra is élvezte. így érthető, hogy mikor bátyja, III. István 1172-ben meghalt, örömmel sietett ősei trónjának elfoglalására, mely most már jog szerint is reászállt. Távozása előtt azonban bizánci forrás szerint »esküvel kinyilatkoztatta, hogy a császár és a rómaiak mindenkori érdekeit szem előtt fogja tartani«. III. Béla (1172—1196) mint magyar király ezen esküjéhez híven fenn is tartotta a bizánci birodalommal a legszorosabb baráti kapcsolatokat és Mánuelt többször fegyveresen is segítette. A magyar urak éppen ezért nem jó szemmel nézték ezt á baráti kapcsolatot. Nem tudtak bízni Mánuelben, aki annyi fölösleges háborúba kergette az országot. Béla azonban megmutatta, hogy méltó a magyar trónra és Bizánccal való barátsága mellett is elsősorban a magyar érdekeket tartja szem előtt. Mánuel halála után azonnal megszállta Dalmáciát, de állán544