Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Nyitott csarnokos és körös építmény (sétacsarnok és színház?) az aquincum-i katonai kolóniában 479-499

Bemélyedő alját koncentrikus körök díszítik. Magassága 6 cm., átmérője 4 cm.

5 A sírban volt még egy bronz fogó töredéke. (5. kép, 6.) Hossza 6-7 cm. Továbbá egy vas stílus maradványa. (5. kép, 7.) Ennek lapos vége nyílalakú. A leletbe tartozó T fibulával kapcsolatban utalnunk kell a Fővárosi Régészeti Intézet egy hasonló, noha kevésbé díszes kapcsolótűjére. (6. kép.) Mindkét fibulánál ugyanis a talp alul nyitott és e nyíláson keresztül ségét. E kis zárt karikaformájú tag segítségével még ma is könnyen lehet a fibula biztosítószerkezetét ki- és betolni. Felmerülhet annak a lehetősége is, hogy e karikára esetleg csüngő díszt vagy láncot erősítettek, bár az általam ismert anyagban és az irodalmi utalásokban a hasonló típusú fibuláknál ennek nem akadtam a nyomára. A fentebb ismertetett kapcsolótű biztosítószerkezetével kapcsolatban alább a fibulák biztosítószerkezetére fogok kitérni, hasz1—4. kép. — A pannóniai biztosítószerkezetek változatai. egy csőalakú biztosítószerkezetet lehet felcsúsztatni a tűtartóba, amely körülzárva a fibulatűt, biztosítja a záródást. Az 5. kép 4. sz. fibuláján jól látható a biztosítószerkezet és ugyancsak megfigyelhetjük a fibulaláb alján azt a kis szegecskét, is, amely ezt rögzítve tartja. Ugyanilyen biztosítószerkezettel látták el a 6. képen bemutatott fibulát is. E példánynál a biztosítószerkezet oldalán kis karikát látunk, amely valószínűleg azt a célt szolgálta, hogy ezzel könnyítsék meg a szerkezet kezelését, illetőleg hozzáférhető5 Az Aranyhegyi-árokmenti temetőből felszínre került 1 bronz "és 2 agyag tintatartóról emlékezik meg Nagy I^ajos (Budapest története. I. Budapest az ókorban 554. 1. I,XXVI. tábla.) — Hasonló sírleletről tudunk a Testvérhegyen a 20.539/7 hrsz. telken, amely a mi tintatartónkhoz hasonló darabot tartalmazott. (Nagy L., Aquincumi mumiatemetkezések. 4. 1. Dissertationes Pannonicae, Ser. I. Fasc, 4, Idevonatkozó irodalmat 1. u. ott. nálatuk indokolására, a hazai biztosítószerkezetek ismertetésére, osztályozására és fejlődésére. Mindenekelőtt a fibulák tűszerkezetéről szeretnék szólani. Ismerve a pannóniai fibulaanyagot, meg kell állapítanunk, hogy a császárkor első felében kapcsolótűink túlnyomó révSze spirális szerkezetű. Csak az Aucissa fibulák, továbbá az elsősorban Galliában gyártott, ú.-n. galliai és íves fibulák, valamint az emailos fibulák jórésze készült csuklós megoldással. A későbbi anyagban a térd-fibulák egy részénél csuklós szerkezetet találunk ugyan, de a kapcsolótűk túlnyomó részét itt is spirális szerkezettel konstruálták. A kora-császárkorral szemben a római uralom végén már egészen más a helyzet. E korszak fibulái a kisebb számban előforduló korongos fibulák mellett a hagyma502