Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Nyitott csarnokos és körös építmény (sétacsarnok és színház?) az aquincum-i katonai kolóniában 479-499

a sétacsarnoknak, a zápor elleni mentshelynek tekinthető építmény mellett egy vastag körös faldarab mutatkozik, amely esetleg egy színház félköralakú nézőterét lezáró vastag falának a tartozéka lehet. Csakhogy a pompeii

41 nagyobb színház jóval kisebb (a záró körfalhoz a sugár 28 m), a többi színház a római birodalom területén általában

42 jóval nagyobb (51—58 m sugarú nézőterekkel) térséget foglal el annál a 38 m sugarú félkörnél, amely, ha feltevésünk nem téves ,az aquincumi theatrum nézőterét^ jelentené. .'.••' Színház bizonyosan létezett Aquincumban, a tartományi fővárosban, hiszen egy feliratos kőemlék

44 monitor-ról (súgó) tesz említést, de eddig egész Pannóniából nem került napfényre színháznak tekinthető építmény. Egyik vélemény

45 szerint itt az amfiteátrum pótolta a színházat (ez e szerint nemcsak véres játékok és viadalok színtere lett volna, hanem mai értelemben véve egyúttal könnyű fajsúlyú művészetek színháza is). Másik felfogás szerint a várost övező hegyek lejtőjén keresendő a színház helye, ahol természetadta völgyületben (?) kevesebb földmunkával helyezhették el félkörös nézőtéren annak ülőhelyeit. Aquincum-ban a színészek olyan számosan éltek, hogy amely egyben gladiátori szálláshely és boltokat is magában foglalt (Mau, Pompeii . . ., 1900, 144 ; Pemice, Pompeji, 44—45 és Abb. 8). A pompei vendéglőhöz és »Hermes szálláshoz« : Mau, id. m. 394. old. 234 és 233 sz. képek. Utcai sétacsarnok Aquincumban: Bud. Rég. II. k., 84, 86, 104, 112, 114 ; IV. k., 91 ; VI. k., 23—24. old. 41 A kisebb színház Pompeii-ben az Odeion, a zene' terem, amelynek az átmérője 12 th.. S Drexel, Germania Romána II.., 1924, 15, a maiuzi legiótáborhely színházával kapcsolatban tekintette át a méreteket. Ott a félkörös zárófal vastagsága 4 m. 43 A mi körös faldarabunk (a Lajos-utca 177—179 sz. házak telkein) 365 cm vastag, 30 cm széles padkával. A teljes félkör a Lajos-utca 167—179 sz. telkeket foglalná magában. A falazás jellegéhez : a falat össze-visszahányt kövekből rakták, a habarcs kavicsos, a meszet poralakban összekeverték a kavicsos homokkal és vízzel leöntötték (a tiszta mész tehát darabokban áll a kötőanyagban). 44 CIL III 3423, lh. Buda (?), & monitor állítja a tisztelgő fogadalmi oltárkövet a collegium scaenicorum (»Színészek szervezete«) genius-ának, azaz voltaképa művészek tehetsége előtt hódolt. 45 Budapest története 1/1 k., 1942, 327 ill. 1/2. k. 560. o. (Nagy Lajos). 490 szervezetféle társulatban (collegium scaenicorum) szövetkeztek, tehát nem volt jelentéktelen már ezért sem a színházügy, amelynek e szerint minden bizonnyal külön épülettel kellett rendelkeznie. : Minden feltárt építmény rendeltetéséhez az alaprajz sajátosságai és a hely megválasztásának vizsgálatán kívül egyáltalán a kis lelettárgyak adnak útmutatást. Körös faldarabunknál főként egy feliratos kőemlék

46 (9/a kép) emelkedik ki jelentőségben a kis lelettárgyak közül. A Lajos-urca 179 számú háznak Óbudai-rakpart (ma : Árpád-fejedelem útja) felé eső végében egy újabbkori kút falából szedtük ki. Kőemlékünk feliratából (9/b kép) azonban sajnálatosan épp a második sor belsejében töredezett ki néhány betű, ahol esetleg azt vésték ki, hogy mit építtetett a fogadalmi oltárkő állító ja. Ezért ez a feliratos kőemlék sem segít a nyitott csarnokos és körös falú építményünk rendeltetése megállapításában. Mindenesetre színházban természetesen van jelen zenész, karmester (tubicen), mert a kooltárka készíttetője valóban ezt a hivatást űzte. Feliratunk olvasása a következő : Aur(elius) Ianuarius | S. . . .a tub(icen ? .... icinum ?) | inpendi(i)s | suis posuit [i]mp(eratore) d(omino) n(ostro) M(arco) Aur(elio) | [Se] verő [ [Al]exandro [ [c]o(n)s(ule). Azaz : A urelius Ianuarius S .... a ( ?) karmester ( ?) saját költségén tétette ide (állíttatta fel) ő felsége, a mi urunk (Marcus Aurelius) Severus Alexander (II. ? III. ?) 46 Mag. 47, szél. 26-2, vast. 18-5 cm. A feliratos mező 27-2 cm magas, a betűsorok 2-6 cm. A Lajosutca 175 sz. ház pincéjében befalazva találtunk egy négyoldalú, csonkagúla-alakú mészkőtömböt (egyik síklap méretei : 45 x 40 cm, oldaléle 37 cm ; alapsíkja méretei : 33 x 26 cm, a gúla magassága 33 cm) ; egyik síklapján középen négyszögű lyukkal, másikon mozsárformájú vájattal. Faoszlopottartó kőalapzatul szolgálhatott a. körös falu építmény belsejében. A Lajos-utca 177 szám alól körös falunk mellett három méter mélységből egy tégla került elő, ezen bélyeggel : LE II A ". . . L és Ei ligatura. Eddig ismeretlen típus. A Lajosutca 177. sz. alatt határozott rétegen kívül találtunk egy IV. századi bélyeges (Szilágyi, VI. t. 58 típus) téglát, két köztársasági (Babelon... I. 356. o. Clodia 15 = British Mus. Cat. 586. o., 4290; Marcus Antonius triumvir légiós dénárja), egy Vespasianus (Cohen 74. Mattingly— Sydenham . . .II. 43) és egy Nerva-fé\e (Cohen 112, 8. o., 86) erősen kopott ezüst érmet.