Budapest Régiségei 15. (1950)
ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Nyitott csarnokos és körös építmény (sétacsarnok és színház?) az aquincum-i katonai kolóniában 479-499
megfelelően. Amint látni fogjuk, nagyon téves ezen eredmény nem lehet. Az I. és a II. építkezés korának a megállapításához lássuk mindenekelőtt a lelettárgyak " tanulságait. Az I. periódusnál bélyeges téglák 25 nyújtanak némi tampon•tot. Ezen lelettárgyak korhatározó értékét ugyan erősen csökkenti az ásatási terület egyes részein a rétegek kisebb-nagyobb mérvű összekeveredése (részint az ismételt, sűrű építkezés, részint a gátfeltöltési munkálatok következtében), de az i. k. u. II. 25 A I^ajos-utca 189 számú telken húzott árkunkban a harmadik pillér mellett került napfényre egy (imbrex) tégla (bélyege : CHORTIS, R és T fejére állítva), egy másik tégla a 185. számú háznál a 8. képen c-vel jelzett bélyeggel (tetőfedő cserép), ugyanitt egy harmadik tetőfedő (félhengeralakú) tégla (bélyege:... G.IIADI.., a8. képen ö-vel jelölt). Az egyik téglabélyeg a [c\OH(ors) VII B[r(eucorum)], a breukuszok (a DunaDráva-Száva vidéken lakó nép) hetedik zászlóaljának a munkája, a másik bélyeg véleményem szerint а С (о) H OR (s) I(turaeorum) S(agütarwrum), azaz »az ituraeuszok (sziriai néptörzs) első íjász zászlóaljától« ered, végül a harmadik téglabélyeg a (le)G(io) II ADI (tutrix) [pia? fidelis?], »a második segítő légió« bélyegzőjének a lenyomata. Szórványosan előkerült leletek a 189 sz. alatt: téglák »CHORT«, »II...«, ill. »CO « bélyeggel, 4 db i. k. u. III— IV. századi kopott érem (Constantius, Cohen VII 2 492. о., 338 es »fel. temp, rep.« hátlappal kisbronza ; Licmms-, hátlapon : Jovi conservatory Siscia-ból ; Probus, hátlapon : Herculi pacifero, Ticinum-ból) ; a 183 század első évtizedében 26 készült téglák, amelyeken »CHORTIS«, »CHORT« bélyeg olvasható, tanúsítják, hogy ekkor építkezés folyt itt, alighanem első ízben ezen a ponton. A II. építkezés idejének a megállapításához még kevesebb útmutatással szolgálnak a leletek. 27 Az építmény mellett a Dunaparton létesült sírok vannak segítségünkre, hiszen azok (a korukbeli szokásoknak megfelelően) a lakóházak mellett létesültek és ÏÎ elsősorban éppen az általunk kikutatott építmény későókori lakói, akik legközelebb éltek ehhez a sírmezőhöz, temetkezhettek ezekbe a sírokba. Ezeknek a kora pedig a téglabélyegek, érmek stb. alapján az i. k. u. IV. évszázad dereka 28 , esetleg még ennek a vége is. sz. alatt egy egyszerű bronzhajtű ; a 179 szám alatt téglák [a 8. képen {a és e) bemutatott bélyegekkel]. 26 Bud. Rég. 14, 1945, 68 és köv. old. (29/61. képhez főkép). 27 A I<ajos-utca 185 sz. alatt a vékony falak mellől IvEG(io) II AD(iutrix) bélyeggel került elő tégla, amelynek készítése a IV. század elejére tehető. 28 A Iyajos-utca 185 sz. ház végében húzott árkunkban két téglasír nyomait találtuk. Az egyik sírban a lábnál egy 5-6 cm magas bögrét (17/4. kép), amelynek a vüágosvörös máza hamarosan lepergett a fehér cserépfalról v Az i. u. IV. századig elélő forma ez B. Bónis ]§va szerint. 8. kép. — Téglabélyegek : csapattestek nevei. 486
