Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. Puszta-templomban és mellékén 437-450

SZILÁGYI JÁNOS LEGÚJABBAN TALÁLT ÍRÁSOS EMLÉKEK AQUINCUM ÉLETÉHEZ Az 1942—1944. évek folyamán, közismert okokból, majdnem teljesen szüneteltek a közmunkák, építkezések és házbontások Budapest azon területén is, ahol Aquincum maradványai rejlenek a földben. Ezért ezen időből az Aquincumi Múzeum egyáltalán alig egypár római feliratos kőemlékkel gyarapodott. Ezek főkép vallástörténeti vonatkozásúak. Óbuda néhány helyén rendszeres ásatást is volt azonban alkalmunk folytatni. Ezek is napfényre hoztak egy-két feliratos kőemléket. Ezen ásatásaink részletes ismertetésé előtt ezúttal azon feliratos kőemlékeink bemutatását is előre bocsátjuk, amelyek Aquincum vallási életéhez szolgáltatnak új adatokat. Óbudán a Tavasz-utcában, ahol az épülő óbudaihíd budai feljárója helyén az 1943. év folyamán bontottak le a déli házsort, az 1944. esztendő első heteiben húztunk néhány kutatóárkot. A 12. sz. árkunkban (Polgár-tér, 1944.11. 16.) került elő az 1. sz. képünkön látható oltárkő-töredék. Mintegy egyhatod rész maradt meg (a feliratsoroknak értelem szerint elképzelt hosszúságából következtetve) a kotabla^feliratos mezejéből. A megmaradt kőtöredék magassága 43-7, vastagsága 10-3 cm. A betűk magasságai . 30—32—35 % között váltakoznak. A felirat első sora szerintünk kb. így egészíthető ki : I(ovi) o(ptimo) [m(aximo) pro sal(ute) impp(eratorum) Caess(arum)]. A második sorban valószínűleg ez állott : L(ucii) Sefpftimii) Severi pii Perí(inacis) et M (arci) Aur(elii)]. A harmadik sort kísérletképen a következőkép egészítjük ki : Anft(onini) Aug(usti) et P(ublii) Sep' (timii) Getae Caes(aris) ]. A negyedik, hatodik és legalsó sor kiegészítéséhez semmi támpontunk nincs. Az ötödik sorban az aquincumi állandó helyőrség, a leg(io) [II ad(iutrix) p(ia) f(idelis). ....], a II. kötelességteljesítő, hűséges, segítő gyalogdandár neve rejlik, amely ezen, építési emléktáblának látszó feliratos kőtöredék szerint Septimius Severus császár (i. u. 193—211) és (két?) fia (Caracalla bizonyosan megnevezve, Geta esetleg) boldogulásáért épített valamit (Iuppiter istenségnek szentélyt?) avagy azt kijavította. Feliratos kőemlékünk hosszúkás táblaalakja, külső formája, rozettával díszített kerete, csekély vastagsága magában tekintve arra utal, hogy rendesebb építmény homlokzatára szánva készítették. Az első sort egy istenség neve kezdi. A kő nem oltárformájú, tehát építettek valamit az istenségnek, köszönet vagy fogadalom végrehajtásaként, s így magára a kőre nem igen vonatkozhatik a felajánlás. Ha császárnevet olvasunk ki az első három sorból — ami máskép nem lehetett —, akkor a L. Se. . . rövidítések csak Septimius Severus császár nevében szerepelhetnek. Ez esetben pedig a harmadik sor elején az An. . . . betűk, mint az Antoninusszó kezdő hangjelei, már egy másik császár nevéhez tartozhatnak,

1 aki Septimius Severus császár mellett csak valamelyik fia lehetett : Caracalla, aki őt a világbirodalom trónján i Az Antoninus-szó Septimius Severus császár nev i közt a feliratokon nem szokott előfordulni : CII< III p. 2430 és 2640. 4SI