Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Baranyainé Bónis Éva: Leletek a Fővárosi Képtár kertjéből : Károlyi-kert 389-399

Temetőnk szegényes leletei nem nyújtanak pontos kormeghatározást. Az I. sírban talált 3. századi római kisbronz (kopott előlap, FORTVNA RliDVX hátlap) jobbranéző sugárkoszorús császárral valószínűleg obulusként került az eltemetett mellé, Hampel József all. századi temetők ismertetésénél a római és egyéb pénzek sírbahelyezését mint gyakori szokást említi. Az ő munkájában (Altherthümer des früheren Mittelalters in Ungarn. I— III.) találkozunk elsősorban olyan nagyobb sírmezők anyagával, melyekben temetőnk szegényes leleteihez hasonlót találtak. II. sírunk bronztorquesének szoros analógiái a legjellegzetesebb leletei a pilin-sirmánhegyi temetőnek (Hampel id. m. I. 820.1. 520—530. táblák.) és elő- fordulnak számos más lelőhelyen is így a székesfehérvári Demkóhegy és Maroshegy stb. temetőiben (Hampel, I. 842. 1., II, 586—587 1., 516—519., 395., 396., 398 táblák). Ezeknek kora a 11. század. Hogy ebben a korban milyen általános a csavart torquesek használata, mutatják többek közt a Csongrád vármegyei elpusztult falvak 11. századi sírleletei is. Máma község e korabeli 7. kép. 8. kép. Képtár-kert. Zománcos töredékek. Képtár-kert. Perembélyeges fazék, . ".•' kb. *li nagyság. temetőjében az 5. sírban gyűrűvel és halántékkarikával együtt fordul elő ilyén torques (Széli Márta, Elpusztult falvak, 11—16. századbeli régészeti leletek Csongrád vármegye területén. 172. 1. Xly. tábla). Hasonlókorú lelőhelyekről a főváros területéről és környékéről kerültek elő csavart torquesek, így a Tipótmezőről Hampel is ismertet egy példányt (id. m. II. 847. 1.), Csepel­szigetéről pedig egy honfoglaláskori sírt mutat be László Gyula (Budapest Története I. 2. 798. 1. CXLVII. tábla), melyben V. sírunk különösen gyakori bronzgyűrűjére is találunk a torquesen kívül analógiát. A Károlyi-kerti temető csontvázainak anthropológiai vizsgálatát Nemeskéri János e kötet lapjain mutatja be. Ő állapította meg a VII. sír koponyáján mutatkozó patina­nyomokból, hogy a 10—11. században igen használatos hajkarika lehetett a csontváz melléklete. Feltűnő a Károlyi-kerti temető sírjainak szegénysége, mely elárulja, hogy a kora­árpádkori Pest ide temetkező lakosai nagyon szegényes körülmények között élhettek s nem tartoztak az uralkodó magyar nemzetségek tagjai közé. Az oltóvízmedence vízlevezető csatornái is tartalmaztak leleteket. Az egyenes irányú csatorna (lásd 2. képen Csj) ásásakor egy oszloplábazat (5. kép.) került elő. Méretei: magassága 35 cm, hossza 53, szélessége 42 cm. Sokszögű, gazdagon profitált, jó mészkőből készült. Felső 395

Next

/
Oldalképek
Tartalom