Budapest Régiségei 15. (1950)

Radnóti Aladár: Római igaveret a Gellérthegyről 27-43

magas féldomború hüvelye világosan érzékelteti, hogy milyen faragott farész illeszkedett ide. Összegezve : egy vízszintes farudat kell elképzelnünk, ennek vége ki van faragva. Végén a rúd vízszintesen ki van vájva, ide montírozták a patkós veretet. Többször hangsúlyoztuk, hogy a zárt leletekben két veretet találunk, tehát ezek egy gerenda két végén voltak alkalmazva, feltehetőleg a kocsi menetirányára merőlegesen álló rúdon. Figyeljük most meg a gellérthegyi veret kopását (1. kép). Feltűnő, hogy a veret tengelye meghajlott, két vége a gombokkal lefelé hajlik. Ilyen íves hajlást a veret tengelye csak akkor kaphat, ha középen fel van támasztva, két végén pedig megterhelés volt. Hasonlítsuk össze a gellérthegyi veretet a jamboli verettél, amelyiken két karika ül a veret két gombján (6. kép). Megfigyelésünket igazolja a sok töredék a veretek között. A veretek mindig a tengely és a patkó közepén törtek el, tehát a gellérthegyi veret hajlásának megfelelően. Az is feltűnő, hogy a gellérthegyi veret tengelye a két oroszlán között erősen kopott, itt egy szíjat húztak át, tehát a veret tengelyének ez a középső része nem volt fába ágyazva. Amint a rúdra montírozták a veretet, ezt a részt a fában vagy kivésték; vagy a rúd felső része nem ért eddig. A tengely középső részét átfutó szíj helyét jól mutatja a mainzi veret, ahol a bronzborításon nyílás van hagyva az átfutó szíjnak. Ez a szíj a fárúdhoz tartozott, annak erősítésére szolgált, nagyobb súly nem húzta. Erre a szíjra merőlegesen hat az a húzóerő, amely a veret két végén hatásában mutatkozik. A zsámbéki iga rekonstrukciójánál utaltunk arra, hogy a rúd állására merőleges nehéz iga nem közvetlenül került rá a lovak nyakára, hanem valószínűleg egy bőrrel behúzott, kóccal megtömött nyaklóra.

47 A felső kettősívelésű igarészhez, amely a kocsi rúdjához volt erősítve, még két kisebb igarész tartozott (feltéve, ha két ló fogatolásáról volt szó), amelyek a lovak nyaka alá kerültek és szíjakon, vagy köteleken lógtak a felső nagy igáról. Az igák két vége felfelé hajlik, hogy az alsó igarész a ló nyaka alá helyezve szíjjal ráhurkolják.

48 Ha tehát a patkós veretek a felső iga két végén lettek alkalmazva, akkor a gombokra az alsó igarész szíjazat a lett ráhurkolva. A pastuschai és jamboli veretek karikái pedig a szíjazat, vagy kötelek befűzésére szolgáltak.

49 Valószínű, hogy a gombok fa, vagy bőrágyazatban voltak a tengelyen, mert közvetlen kopás nem mutatkozik itt a gellérthegyi vereten. ~3Ö~