Budapest Régiségei 15. (1950)
ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Jelentés a Fővárosi Ókortörténeti (Aquincumi) Múzeum kutatásairól és szerzeményeiről az 1945-1948. évek folyamán 303-331
K-ről és N-ról a közfürdő épületét egy-egy egyenetlen sikátor különítette el a szomszédos építményektől. Bejárata volt a N-ról szegélyező »közből« is, a város belseje felől. Azonban a közfürdő most feltárt helyiségei idővel (lakásínség következtében?) lakásul szolgáltak. Brre vallanak az előkerült apró leletek, olyanok, amelyek csak lakóhelyiségekben találhatják meg természetes helyüket. Ezek a 49a házieszközök és a mindennapi élethez tartozó emlékek olyan jelentős számban mutatkoznak az építmény omladékaiban, hogy szinte különálló lakóháznak kellene minősítenünk azt, ha a 39 és 54 számú helyiségeket az 50 számú, a 39 és 53 számúakat pedig a 4P számú folyosó nem kapcsolná össze (küszöbkövek is!), és ha az éremleletek nem tanúsítanák, hogy ez a beköltözés és lakottság csak a 220 körüli (i. u.) évtizedekre korlátozódik. A Marcus Aurelius-korabeli pusztulások eléggé megmagyarázhatják, hogy utána lakáshiány lépett fel Aquincum-ban. •.:.'.' Különösen a főutcái kőfal 49 ' 0 — csatornázásnál (16. kép), valamint az 53 számú helyiség terében előkerült kőlapcsatorna-darabnál megnyilvánuló két periódikusság ennél az épületnél is igazolja (az apró korhatározó leletektől eltekintve is), hogy nem az első építkezés ezen a helyen. További és közelebbi adatokkal azonban majd csak a korábbi és mélyebben fekvő rétegek kikutatása és felásása szolgálhat 50 . 28. kép. — Varázsjeles ezüstlapocsha. 49a Az 51. sz. udvarban (?) a terrazzo-padozat szintje alatt »vésett« díszű terra sigillata-edény töredéké (amennyiben nyitott udvar helyett fedett nagy csarnok lett volna, akkor a 45 cm széles terméskőfalmaradványt olyan alapozásnak tekinthetnénk, amely csak könnyű falfelépítményt tartott volna) ; a 49. sz. folyosóban. (55 cm mélységben a mai talajszínt alatt) Gordianus bronzpénze és terra sigillataalj ezzel a névbélyeggel: VËCS ; a39. és 47'ib sz. közötti helyiség terében a legfelső rétegből fehér mészkőből (gabonatörő?) mozsár (mag. : 36, szájátm.: 29 és 20, talpátm.: 20 cm) ; a 49. és 47\b sz. közötti helyiségben kb 130 cm mélységből üvegedényfenekek, bronzbulla (átm.: 1-4 cm) és Rheinzabern-i gyártmányú terra sigillata-edénydarabok, 140 cm mélységben benyomott díszű, szürke helyi utánzatok, valamint sárga meg fekete színű konyhaedény-cserepek, a falmaradvány tetején Severus Alexander antoninianus-a (dupladenár) ; a 471b sz. szoba térségében 80 cm mélységből szürke cserepek benyomott mintázattal, sima bronzgyűrű (átm.: 13—10 mm), bronz varrótű (8-6 cm hosszú), terra sigillata tálfenék (bélyege : MARC. ..), 70 cm mélységből Westerndorf-i gyártmányú cserépedényrészek és márvány dörzstál darabja ; 130 cm mélységből csontgomb (átm.: 22- cm, körös mintázattal) és Rheinzabern-i agyagedény töredékei ; a 47/b és 50. sz. elválasztó fala feletti törmelékből Antoninus Pius ezüstérme ; a 47ja sz. szoba terében 60 cm mélységből IV. századi, teljesen elkopott érem és »füstőlőcsésze« cserepei, 80 cm mélységből éremlelet (29 db, Septimms Severus-tól II. Claudius-ig, 193—270) és Westerndorf-i (?) tál, ezzel a bélyeggel : . . . NIVS ; 96 cm mélységből sárga, fekete és szürke edénycserepek ; az 53. sz, előszoba térségében a kőlapcsatorna alatt (40 cm mélységben) égett rétegben sima konyhaedénycserepek ; más ponton 85 cm mélységben sárga és fekete egyszerű edénycserepek ; 35 cm mélységből kopott Lucilla-érem és verdefényes Barbia Orbiana (Severus Alexander neje) ezüstpénz. 49b A III—III., IV— IV. ésV.— V. rnetszetek (15 — 19. képek) mutatják, hogy legújabb ásatásaink kapcsán több ponton volt szerencsénk átvághatni két, sőt három építkezési periódus maradványait is. A III— III. sz. keresztmetszet a XXX. sz. közfürdő előtti (főutcái) csatornázás korábbi és későbbi rétegződését szemlélteti. Az alaposabb és mélyebbreható kutatást itt a talajvíz feltörése ismételten megakadályozta. A IV— IV. és az V— V. sz. metszetek a XXX. sz. közfürdőtől K-re mutatkozó, (általam) csak kis részében kiásott építmény terében jelzik az első felépítés és a két újjáépítés fal- és csatornázási nyomainak az elhelyezkedését egymás felett. Az Aquincum-i »polgárvárosban« e szerint még fontos teendő (a már feltárt rommezörészben is ) a korábbi építési periódusok elkülönítése és megállapítása. so A pincés fazekasműhely (18) romjai felett a II.-ik újjáépítés emelt lakóházat (300 körül : Bud. Rég. 14, 1945. 173 és 181. old.). A két ismertetett épületrésztől, valamint a múzeumépülettől K-re és a rommező egyéb pont319
