Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

ger János (1491-ben budai bíró) polgárnak. E házat (Pálóczy) György érsek adta az esztergomi oltárnak (1440), amikor Friziai WaldWinus orvos volt a bérlője ; Pemplinger örökbérlőtől 1480-ban nagylucsei Dóczy Orbán kincstárnok vásárolja meg 1300 forintért.

84 A Gtindelwein-örökségben szereplő egyik házat 1425-ben 440 forintért vásárolják meg a pilisszentkereszti és szentléleki pálosok Péter ezüstmívestől, s évi 8 forintért örökbérbe adták Orczzeym polgárnak, ugyanezen az áron örökbérelte 1489-ben Graff János szűcs, s örökbérletét 396 forinton el is adta Tárczay Márton és Györgynek, akik viszont 1493-ban visszaajándékozzák a pálosoknak, akik hálából konfráterré fogadják Tótselymesi Apród Miklós fiát: Tárczay Jánost és feleségét. Érdekes, hogy. e ház két szomszédja is szűcs 1493-ban: Gayr György és Miklós szűcs.

85 A Szent György-térrel kapcsolatban is bizonyítani tudtuk, hogy annak nyugati oldaláról kiinduló házak majd a Mindszent-utca, majd a »Szt. György-templomhoz közel« kifejezést, majd a Hátsó-utca vagy Nyírőutca, vagy a Posztómető-, illetve a Kalmár-utca meghatározást használták felváltva s így, miután a mai Úri-utca 2. szám a leveldi karthauziak házával, a 4-es Lukács zágrábi püspök és sógora : Müllner Erhard budai esküdt, a 6-os Karay Szabó Bertalan, máskép »Kisbence« és a budai domonkosok házával, hátsó része meg a pécsi székesegyházhoz épült Szentháromság-kápolna házával azonosítható, a közelben Üri-utca 8. (Hr. sz. 6482.) alatt állhatott a székesfehérvári templom mellé épített Mária Magdolna-kápolna budai háza, amelyik, mint örökbérlet, több kézen szerepel, így 1467-ben Rozgonyi György bérli évi 12 forintért, aztán Kalmár Demeternétől az óbudai klarisszák öröklik és 1506-ban újra a székesfehérvári bíró : Csalyán György vásárolja meg ; déli szomszédjául ekkor (Szakmáry) György pécsi püspököt látjuk megnevezve ; 1512-ben Kanizsai György özvegye fizet évi 12 forint bért a székesfehérvári Mária Magdolna-kápolnának; északi,szomszédja ekkor Pukler János özvegye, a déli meg Kalmár János. E különböző utcanevekre az utca sokszínű jellege adott jogot, láthatjuk az oklevelek adataiból, hogy mennyi ebben az utcában a (főleg németnyelvű) »Kalmár« »Kramer«, vagyis a hosszmértékkel mérhető árut árusító kereskedő, azaz ruhaanyag-kereskedő, innen a Kalmár-utca, Nyírő-utca, Posztómetö-utca elnevezés. A Hátsó-utca 270